Pedagógus és árufeltöltő
Az alacsony fizetés miatt egyre több pedagógus kényszerül arra, hogy a vakáció alatt is munkát vállaljon – erről beszélt a Pedagógusok Szakszervezetének két vezetője. A klasszikus táboroztatás mellett a kereskedelemben is sokan helyezkednek el átmenetileg, a tanárok az élelmiszerüzletekben nemegyszer még részmunkaidőben is többet keresnek, mint az iskolában. Nem véletlen, hogy már több százan letétbe helyezték a felmondásukat, jelezvén, hogy komolyabb oktatási bérrendezés nélkül végleg elhagyják a pályát.
Bár múlt héten, június 15-én hosszú időre kicsengettek az iskolákban, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) az Index megkeresésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a vakáció csak a diákok számára kezdődött meg, ezekben a napokban a tanárok még bizonyítványokat írnak, tantestületi értekezleteket tartanak, zárják a mostani, majd előkészítik a szeptembertől újrainduló tanévet.
Ha az említett feladatokkal végeznek a kollégák, júliustól akár a pihenés is megkezdődhetne, de tapasztalatunk szerint évről évre egyre több, oktatásban dolgozó vállal nyári munkát, és nem csak táboroztatást, hanem bármi mást, amivel ki tudja egészíteni az egyébként rettentően alacsony fizetését – mondta lapunknak Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke, aki néhány példát is említett.
Felidézte, hogy a pedagógusnapi országjárások alkalmával több helyen, például Vas megyében is kapott olyan információt, hogy a pedagógusok egy része a Lidlben vállal munkát, sokan közülük ráadásul árufeltöltőként, részmunkaidőben is többet keresnek, mint főállásban, az oktatásban.
„Szintén kézenfekvő megoldás a nyári szünetben a táboroztatás, de sajnos megbecsülésről itt sem beszélhetünk” – vette át a szót Gosztonyi Gábor, a szakszervezet alelnöke. Kiemelte, hogy miután az iskolai táborokat már-már nevetséges összegekből kell megszerveznie a pedagógusoknak, munkájukért cserébe nemegyszer fizetést sem kapnak.
Tudunk olyan tanárról, aki elment felügyelni egy egyhetes erdei táborba, és nemhogy fizetést nem kapott, de még a saját költségeit, beleértve az utazást, a szállást és az étkezést is saját zsebből állta – mondta az érdekképviseleti szerv alelnöke.
Hangsúlyozta, hogy az Erzsébet-táborokban sem jobb a helyzet, a tanárok a felügyeletért cserébe a korábbi évekhez hasonlóan idén is CBA-utalványt kapnak. A szakszervezeti vezetők úgy vélik, hogy az említett juttatás nemcsak megalázó, de sokak számára rettentően kedvezőtlen is, a pedagógusok egy része ugyanis olyan településen él, ahol nincs jelen az említett élelmiszerüzlet. (...)
Nem mindenütt lesz tanévkezdés?
Gosztonyi Gábor szerint nehéz éven vannak túl a pedagógusok, akik bár sztrájkok, polgári engedetlenségi akciók és demonstrációk formájában is kifejezték nemtetszésüket, a várt bérrendezés és a munkateher-csökkentés máig nem valósult meg.
„Sok pedagógus gondolkodik azon, hogy mi lesz szeptembertől, lesz-e végre változás, az elkeseredettség napról napra nagyobb” – jelentette ki a PSZ alelnöke.
Felidézte: az elmúlt hetekben több iskola is jelezte, hogy amennyiben a nyáron sem lesz előrelépés, akkor a náluk tanító pedagógusok jelentős része nem fogja felvenni a munkát, és nem fog részt venni az őszi érettségihez kapcsolódó munkálatokban. Az érdekvédő úgy véli, hogy a tavaszi polgári engedetlenségi akciókkal ellentétben az ősztől induló kezdeményezésnek már lenne súlya, a munka megtagadása ugyanis nemcsak egy-egy napra korlátozódna, hanem huzamosabb ideig tartana, „amire már a kormánynak is fel kell figyelnie”.
Gosztonyi Gábor egy másik kezdeményezésről is beszélt, melynek lényege, hogy a tanárok letétbe helyezik a felmondásukat, abban bízva, hogy így változást érhetnek el a közoktatásban.
Már több száz pedagógus letétbe helyezte a felmondását, de változás nélkül a nyári szünetben ez a szám tovább emelkedhet, főleg, hogy ezekben a hetekben sokan más munkákba is belekóstolnak. Nem tudjuk, mire vár a kormány – jelentette ki a szakszervezeti alelnök.
Az Index a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergelyt kérdezte arról, hogy pontosan milyen béremelésre számíthatnak a pedagógusok. A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy a korábbi kommunikációnak megfelelően az uniós forrásokból háromszor tíz százalékot emelnének – de ebbe már beleszámítanák az idei tízszázalékos bérpótlékemelést is. A politikus hangsúlyozta, hogy szeretnének ennél többet is emelni, „mert a követelés jogos”, de hogy nemzeti forrásból mire lesz lehetőség, egyelőre nehéz megmondani.
Nem sok bizakodásra ad azonban okot, hogy Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a választások utáni első sztrájktárgyaláson kijelentette, hogy az uniós források hiánya miatt csúsznak a pedagógusbérek.
„Mi úgy látjuk, hogy ez csak egy újabb kifogás, sajnos a kormány továbbra sem kezeli stratégiailag fontos ágazatként az oktatást” – mondta Szabó Zsuzsa, majd jelezte, hogy a munkát ettől függetlenül a nyáron is folytatják.
Egyre többen tanítanak mindössze egy érettségivel
Mint arról korábban beszámoltunk, múlt héten tanévzáró kerekasztal-beszélgetést tartott a PSZ, ahol számok, adatok segítségével szemléltették az oktatás legégetőbb problémáit. A szakszervezet egyebek között a következőkre hívta fel a figyelmet: Mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a köznevelésből, hasonlóra hazánkban a második világháború nem volt példa. Szintén beszédes adat, hogy a pedagógusok átlagéletkora 53 év, ami azt jelenti, hogy tizenkét év múlva a tanárok ötven százaléka nyugdíjba fog menni – utánpótlás pedig egyelőre a láthatáron sincs az alacsony fizetések miatt.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke az eseményen azt mondta, hogy szerinte ezek a problémák a Holdról is látszanak, de tulajdonképpen már annak is örülne, ha a Belügyminisztériumban meghallanák a segélykiáltásokat.
(index.hu)
