Ima a békéért – Több ezer magyar ajánlotta fel hazánkat Jézus és Mária szeplőtelen szívének
Rendkívüli online imaestet tartottak Ukrajna és hazánk békéjéért március 8-án Marton Zsolt váci, Székely János szombathelyi és Varga László kaposvári megyéspüspök, Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök és Mijo Barada horvát karizmatikus világi hívő részvételével, az Emmánuel Közösség szervezésében. Felvételről elhangzottak Bíró László nyugalmazott tábori püspök gondolatai is.
A rövid ráhangolódás után a fájdalmas rózsafüzért mondta el a több ezer bekapcsolódó hívő, a főpásztorok és Mijo Barada előimádkozásával. Ezután Mijo Barada, aki exorcista papoknak is szokott segíteni területszabadító imával, az általa gyakorolt imafajtáról beszélt röviden. Varga László és Mohos Gábor püspökök vezetésével az imádság résztvevői felajánlották magukat – és a püspökök az egész országot is – Jézus és Mária Szeplőtelen Szívének. Az imádság szentségimádással zárult, az Oltáriszentséget Kemenes Gábor atya helyezte ki a nagykovácsi templomban. A szertartás alatt a bekapcsolódó püspökök és felvételről Bíró László nyugalmazott katonai ordinárius fohászkodott az Úrhoz.
A fájdalmas rózsafüzér első titkáról – „aki értünk vérrel verejtékezett” – Székely János püspök elmélkedett.
Isten nem távol, egy trónszéken ül. Ami minket megsebez, az őt is megsebzi, magára veszi a terheinket
– mondta a szombathelyi megyéspüspök.
Miért találta meg Istent Mózes az égő csipkebokorban? Azért, mert ahogy a nép a rabszolgaság kohójában égett, úgy égett ő is a bokorban, és ahogy rabszolgaként tövisek közt szenvedtek a zsidók, úgy volt jelen az Úr is a csipkebokorban. Isten együtt szenved a mostani ukrajnai háború áldozataival is, azokkal, akik az óvóhelyeken vannak, akik éheznek, azokkal a százezrekkel, akik Lengyelországba, Magyarországra és sokfelé menekülnek. Jézus gyűlöletünk lándzsáit a saját testében fogta fel, keresztje a békéért kiált.
Imádkozzunk Ukrajnáért, imádkozzunk azért, hogy az orosz és az ukrán nép felismerje, hogy egy Isten gyermekei – fogalmazott a szombathelyi megyéspüspök.
Mohos Gábor volt a második előimádkozó, az „akit értünk megostoroztak” titokhoz fűzött gondolatokat.
Az esztergom-budapesti segédpüspök rámutatott:
a háború a szívekben születik meg, és onnan jut el a fegyverekig, ugyanígy a béke is a szívekből és a lelkekből tud elindulni.
Jézus szenvedésének nyomai megdicsőült testén is ott vannak – Mohos Gábor püspök ezt és más példákat hozott arra, hogy Jézus a rosszat miként tudja jóvá átformálni: Krisztus meggyilkolt, de feltámadott testének valóságát magunkhoz vehetjük az Oltáriszentségben. Jézus átszúrt oldalából vér és víz folyik – ebben a tényben benne van mindannyiunk bűne, amely megsebzi Istent, de e bűnökre a kegyelem, a bűnbocsánat forrása omlik.
Mohos Gábor azért fohászkodott, hogy Isten alakítsa át a szívünket, különösen is mindazoknak a vezetőknek a szívét, akik a népekért felelősek, hogy ne a háborúnak, az uralkodásnak, hanem a békének az eszközei lehessenek.
A fájdalmas rózsafüzér harmadik titka: „akit érettünk tövissel koronáztak” – erről a Magyarországon is sok lelkigyakorlatot tartó Mijo Barada elmélkedett.
Úr Jézus, megütnek, megszúrnak, kicsúfolnak, te pedig békével tűröd mindezt, szeretettel nézed őket – mutatott rá Isten csodálatos szívére a horvát karizmatikus.
Minden bűn által rendetlenség jön ebbe a világba szellemi, anyagi és erkölcsi téren egyaránt
– fejtegette Barada. Arról is beszélt, hogy a lélekben szegények azért lehetnek boldogok, mert ők tudják, hogy mindenünk, amink van, Isten ajándéka.
„Istenünk, te általunk akarsz cselekedni, egy akarsz lenni velünk, te élj mibennünk! Krisztus király, teljesen neked adjuk az életünket, te nézz a mi szemünkkel, te ölelj a mi kezünkkel, te szeress a mi szívünkkel, tegyél minket a te békéd hordozóivá, állítsd vissza az elveszett szellemi rendet a világban!” – kérte Mijo Barada.
A negyedik tized – „aki értünk a keresztet hordozta” – előimádkozója Marton Zsolt püspök volt.
A váci megyéspüspök rámutatott: a kereszt, a leggyalázatosabb halálbüntetés eszköze beleszelídült az életünkbe. A kereszt súlyát most mindazok, akik a háborúban érintettek, akikre adott esetben rájuk omlik a házuk, szó szerint a saját bőrükön érzik. Óriási lelki trauma szakadt rá édesanyákra, gyermekekre, akik családfő nélkül maradnak, akár otthon, akár menekülve; édesapáknak, akiknek el kell menniük a frontra; s ha nem is ilyen mértékben, de azok is a keresztet hordozzák, akik segítenek.
Jézus mindenféle keresztet hordozott: a súlyos háborús kereszteket és a mi kis mindennapi küszködéseink minikeresztjét is
– tette hozzá Marton Zsolt. – Nemcsak akkor vitte fel a keresztet a Golgotára, amikor az ténylegesen megtörtént, hanem azóta is folyamatosan felviszi. Nem azért, mert jó a kereszt, hanem mert vállalta, vállalja értünk. A főpásztor arra kérte Istent, hogy empátiával tudjunk közelíteni embertársainkhoz, hogy segítsünk mások kereszthordozásában, legyünk kis Cirenei Simonok.
Varga László püspök röviden imádkozott a fájdalmas rózsafüzér ötödik titkához – „akit érettünk keresztre feszítettek” – kapcsolódva.
A kereszten megszenvedett győzelemért dicsőítelek! Kérlek, részesítsd minden testvéred a te feltámadásodban! – fohászkodott az Úrhoz a kaposvári megyéspüspök.
A rózsafüzér után Mijo Barada beszélt röviden a területszabadító imádságról. Elmondta, mennyire lényeges, hogy egy-egy országban vagy kisebb területen a helyi hívek, egyházi vezetők és politikusok engesztelő imádságot végezzenek a múltban ott elkövetett bűnökért. Visszaemlékezett, hogy hat-hét éve Oroszországban járva imádkozott területek megszabadulásáért, sok fájdalmas dolgot látott akkor az orosz nép történetéből. Az ima során megdöbbenve érezte a most kitört európai, ukrajnai háborút. A karizmatikus látnok hangsúlyozta,
egy-egy évszázadok óta gyűlölettel átitatott terület megszabadítása a bűntől nem történhet meg egyik napról a másikra, ahhoz bizony hosszas imádságra van szükség.
Ebbe a gondolati ívbe illeszkedett bele az, hogy a záró szentségimádás kezdetén Varga László és Mohos Gábor püspökök vezetésével az imádság résztvevői felajánlották magukat, teljes életüket, valamint a főpásztorok az egész országot és a magyar népet is Jézus és Mária Szeplőtelen Szívének.
Az internet által egybekapcsolt hívek ezután a püspökök és Mijo Barada vezetésével könyörögtek az Oltáriszentségben jelen lévő Úr Krisztushoz. Nemcsak a háború elszenvedőiért emelték fel a szavukat, hanem a háború kirobbantóiért is, hogy Isten ébressze fel azoknak a lelkiismeretét, akik csak a hasznot nézik, és térjenek meg; akik pedig nem hajlandóak megtérni, azokat Isten állítsa meg.
Bíró László korábbi családreferens püspök imáját felvételről játszották be a szervezők. A nyugalmazott katonai ordinárius azért imádkozott, hogy
minél többen legyünk békességszerzők, a béke kezdeményezői baráti körben, a családközösségben, s amennyire csak lehetséges, nemzeteink között.
Imával, szentmisével szentségimádással, a menekülők iránti segítőkészséggel bizonyítsuk, hogy Isten gyermekei vagyunk, ha ez még nem is nyilvánvaló. Különösen is Isten szeretetére bízta a béketárgyalásokért tevékenykedőket.
A „Válaszd az életet!” (MTörv 30,19) mottójú imaest az Emmánuel Közösség Rázós kérdések című evangelizációs estjeinek „különkiadása” volt – ezeket minden hónapban egy vagy több kedden tartják, jelenleg a Zoom felületén online, de eredetileg Budapesten, a városmajori templomban.
Péri Márton, a házigazda házaspár férfi tagja elmondta, március 1-jén olvasta a Magyar Kuríron Erdő Péter bíboros imára és böjtre való felhívását. Ekkor arra gondolt, hogy talán a második világháborút már nem tudtuk az imáinkkal megállítani az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus ellenére sem, de talán a harmadik világháborút meg tudjuk állítani, ha minél többen, minél gyakrabban fohászkodunk a békééért az Úrhoz.
Péri Márton arról is beszélt, hogy a fatimai látnoknak, Lúcia nővérnek 1939 márciusában megjelent Jézus, és figyelmeztette a hamarosan bekövetkező világégésre. A portugál püspökök hallgattak Lúcia nővérre, és országukat felajánlották Jézus és Mária szeplőtelen szívének – ez bizonyosan szerepet játszott abban, hogy a második világháborúban egyik oldalon sem lépett hadba Portugália. Egy másik nagy imahadjárat Ausztriában járt sikerrel a második világháború után, miután a szomszédos országot is megszállták a szovjet csapatok. Egy kapucinus atya hívott a felszabadulásért rózsafüzér imára, amihez már kezdetben is nyolcvanezren csatlakoztak, 1955-ben már félmillióan imádkoztak. Abban az évben május 13-án, éppen a Fatimai Szűzanya megjelenésének napján vonultak ki a szovjetek Ausztriából. Éppen ezek miatt a pozitív tapasztalatok miatt döntött úgy az Emmánuel Közösség, hogy csatlakoznak az Erdő Péter által meghirdetett imahadjárathoz.
Az imába Majnek Antal nyugalmazott munkácsi megyéspüspök és Felföldi László pécsi megyéspüspök technikai nehézségek miatt csak lélekben tudott bekapcsolódni. Nem volt előimádkozó, de együtt imádkozott a sok ezer anyaországi és határon túli hívővel Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita is. A Zoomon, valamint az Emmánuel Közösség Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján több ezer helyről csatlakoztak az imaesthez, számos esetben családok, közösségek, plébániaközösségek együtt vettek részt a békéért való imádságban.
Az imaestet az Emmánuel Közösség YouTube-csatornáján keresztül vissza lehet nézni. A közösség mindenkit hív a további közös imára, akár az ő internetes rózsafüzér-közösségük keretében is, amely minden este 9 órakor tart imaórát.
Szerző: Agonás Szonja
Képernyőfotó: Emmánuel Közösség
Magyar Kurír
