A népszámlálás megerősíti a vészhelyzetet kiáltókat
Kedden közzétette a statisztikai hivatal a tavalyi népszámlálás előzetes adatait. Eszerint októberben 9 981 865 ember élt az országban, 216 ezerrel kevesebb, mint 2001-ben, de a természetes fogyás csaknem négyszázezer volt. Harminc éve, Európában a leghosszabb ideje tart a magyar népességfogyás, van olyan megye, ahol a lakosok száma kilenc százalékkal csökkent tíz év alatt. A falvak gyorsabban néptelenednek.
A népszámlálás előzetes adatai szerint tavaly októberben 9 981 865 ember élt Magyarországon – hangzott el a KSH keddi sajtótájékoztatóján. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke elmondta: a tavaly októberi volt a tizenötödik magyarországi népszámlálás, az adatgyűjtést négy és félmillió háztartásban végezték, az adatok a 2011. október 1-jei állapotokat rögzítették.
Négyszázezerrel több halott, mint újszülött
Az előzetes adatban szereplő népességszám – ami a statisztikai hivatal vezetői szerint a végleges adatok megjelenésekor kis mértékben még változhat – azt jelenti, hogy tíz év alatt 2,1 százalékkal, azaz 216 450 fővel csökkent Magyarország lakossága. A természetes fogyás azonban ennél sokkal nagyobb mértékű, 387 ezres volt, amit a nemzetközi vándorlásnak az el- és beköltözések különbségéből adódó nyeresége 171 ezerre csökkentett – mondta Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese. Ez utóbbi a magyarok külföldre költözése miatt azt jelenti, hogy a 171 ezernél több külföldi költözött az országba az elmúlt tíz évben; annyival több, ahányan elköltöztek innen.
A drasztikus népességfogyás népszámlálás adataival is megerősített ténye azt jelenti, hogy Magyarország lakossága ma már csak nagyjából akkora, mint az 1960-as években, a hetvenes évek nagy magyarországi bébiboomja előtt volt. A mai országterületen 1980-ban volt a népességszám a csúcson, 1981 óta folyamatosan csökken a népesség, az európai országok közül Magyarországon tart leghosszabb ideje ez az intenzív fogyatkozás.
A népességcsökkenéssel egyébként világviszonylatban is az elsők között vagyunk: a népszámlálás adatait még nem is ismerő A világ számokban Economist-kiadvány szerint az éves 0,21 százalékos mínusszal a Moldova vezette lista 9. helyére kerültünk.
Eltűnt minden tizenegyedik ember
Különösen látványos a népesség csökkenése az ország egyes hátrányos helyzetű térségeiben. Négy olyan megye van, amely lakosainak száma 7 százaléknál nagyobb mértékben csökkent tíz év alatt, ebből is kiugróan magas, 9 százalékos népességcsökkenést mérték Békésben, a 2001-ben még nagyjából négyszázezer lakosú megye népessége így 36 ezerrel 362 ezerre csökkent.
A negatív rekord egyrészt abból adódott, hogy a születések és halálozások különbségéből adódó természetes fogyás a maga 6,8 százalékával itt volt az országban a legnagyobb, másrészt abból, hogy az elvándorlás is kiemelten sújtotta. Tizenkét olyan megye van, ahonnan többen költöztek el, mint ahányan odaköltöztek, közülük Borsod és Tolna után Békés produkálta a harmadik legrosszabb eredményt a maga 2,2 százalékos elvándorlási arányával. A legkisebb lakosszámú megye Nógrád maradt, ahol már csak 204 ezren éltek októberben, a sorban második Tolna megye népessége 18 ezerrel 231 ezerre, Vas megyéé mindössze tízezerrel 258 ezerre csökkent.
Az országban a belső területi átrendeződés egyébként is nagyon nagy volt. Folytatódott a már korábban látott erőteljes népességkoncentráció a közép-magyarországi régióban. Két megye volt, amelynek nőtt a lélekszáma, Pest megye népessége tíz év alatt 150 ezer emberrel, 12,8 százalékkal gyarapodott – a korábbi tapasztalatok szerint részben, de egyre csökkenő mértékben a fővárosból kiköltözők miatt –, míg Győr-Moson-Sopron megyéé 2,4 százalékkal. Enyhe, az országos átlagnál kisebb volt a Fejér és a Hajdú-Bihar megyei népességcsökkenés (1,5 és 0,8 százalék), ez utóbbit szintén a korábbi évek tapasztalatai szerint részben a keleti határ felől érkező átköltözők is enyhíthették.
Regionális szinten Észak-Magyarország népessége fogyott legnagyobb mértékben, 6,6 százalékkal, Dél-Alföldé és Dél-Dunántúlé egyaránt 5,5-5,5 százalékkal csökkent a lakosok száma. A nyugat-dunántúli megyékben csak 1,4 százalékos volt a fogyás, míg a közép-magyarországi régió népessége 3,4 százalékkal gyarapodott.
Ez utóbbin belül a fővárosi népességfogyás 2,3 százalékos volt, ami is mértékben haladta meg az országos átlagot. Budapesten az agglomerációba kiköltözők magas aránya ellenére az úgynevezett vándorlási különbözet – tehát az oda- és elköltözők különbsége – pozitív, vagyis többen választják új lakóhelynek a fővárost, mint ahányan elhagyják. Viszont a természetes fogyás az országos 3,8 százalékot meghaladó mértékű, 4 százalékos, ami a főváros elöregedésére utal.
Száz férfira százhúsz nő
Ez utóbbira utal az is, hogy az egyre férfira jutó nők száma a fővárosban a legmagasabb: a 786 ezer budapesti férfira 951 ezer nő, vagyis száz férfira százhúsz nő jut. A nők száma egyébként az egész országban magasabb, de az átlag csak 52,8 százalék a budapesti 54,7 százalékkal szemben (a különbséget a demográfiai adatok szerint jórészt az okozza, hogy a férfiak rövidebb ideig élnek).
Az országban 5,27 millió nő és 4,72 millió férfi él, vagyis nagyjából 550 ezerrel magasabb a nők száma a férfiakénál, így száz férfira az országban száztizenegy nő jut. Tíz évvel ezelőtt még 4,85 millió férfira 5,35 millió nő jutott, a különbség akkor még éppen félmillió alatt volt. A nők és férfiak aránya, akárcsak tíz éve volt, most is Fejér megyében van egymáshoz legközelebb (51,5:48,5 százalék), most a fővároson kívül Heves megyében maradt 47 százalék alatt a férfiak aránya.
Kiürülnek a magyar falvak
A népszámlálás adataiból az látszik, hogy tovább tart a községek elnéptelenedése: októberben már csak 3,047 millió ember élt falvakban, a természetes fogyás 4,9 százalékos volt, míg a városokban – a KSH itt Budapest nélküli adatot közölt – csak 3,1 százalékos, így a kedvezőbb vándorlási különbözet ellenére is 2,6 százalékkal csökkent a falusi és csak 1,8 százalékkal a városi lakosok száma (illetve 2,3 százalékkal a budapestieké). A Budapesten élők száma 41 ezerrel, a többi városban élőké 163 ezerrel, míg a községekben lakóké 153 ezerrel csökkent.
A falvak elnéptelenedése az országos átlagot jóval meghaladó a Dél-Alföldön. Ezen a negatív listán is Békés megyéé a kínos első hely: a békési falvak lakosainak száma 11,6 százalékkal csökkent tíz év alatt – semmilyen más összevetésben nem volt tíz százalék fölötti csökkenés –, de Bács-Kiskun megyében is 7,6 százalékkal kisebb a falusi lakosok aránya. Somogyban és Tolnában is több mint 8 százalékkal csökkent a faluban élők száma. Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében viszont nőtt, utóbbiban több mint tíz százalékkal.
És a városok is
A városok Borsodban és Nógrád megyében néptelenednek el leggyorsabban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a városi lakosok száma 8,3 százalékkal, Nógrádban 9,7 százalékkal csökkent. Békés a maga 8,1 százalékos csökkenésével ezen a listán a harmadik, míg Pest és Győr-Moson-Sopron megyében a városi lakosok száma is nőtt, előbbiben 13, utóbbiban 2,2 százalékkal.
A KSH megjegyezte: a népszámlálás teljes feldolgozása egy több évig tartó folyamat, a most közölt előzetes számokat az összeíráskor a címjegyzéken összegyűjtött adatok lehetett kinyerni. A végleges adatokat, amik közlését szűk egy éven belül kezdik el, már a kérdőívek alapján teszik közzé. A kérdőíveknek egyébként 65 százalékát a számlálóbiztosok töltötték ki, az internetes kitöltés aránya 19 százalék volt, de például Budapesten majdnem minden harmadik ember online számlálta meg magát.
(index, hj)
