Medjugorjei látnok a 40. évfordulós tapasztalatairól
2021. június 25-én Marija különleges módon gyönyörű betekintést nyújtott a Szűzanya 40. évfordulóján szerzett medjugorjei élményébe:
A Szűzanya elhozza nekünk a Mennyországot, mert mindent lát, ami előttünk van, miközben mi földi szemekkel látunk. Mennyei szemekkel néz ránk, az örökkévalóság pillantásával, ahová mindannyiunkat el akar vezetni. És ezért ma már nem tudom, hányszor imádkoztuk el a megbízatásunkat és a felszentelő imánkat, hogy egyre közelebb kerülhessünk Szeplőtelen Szívéhez.
Saját szavaival így szól a zarándokokhoz: „Ti vagytok az én kinyújtott kezeim ezen a világon, és itt találtam meg az igaz hitet, és ezért vagyok itt Medjugorjében."
Ez olyasvalami, ami örömmel tölt el minket, mert az Úr kiválasztott minket, és meg akarja osztani velünk Édesanyja jelenlétét plébániánkon keresztül itt, Medjugorjében.
Ezekben a napokban, amikor felmentem a dombra, annyi embert láttam könnyes szemmel, és még ma este is a sekrestyében, az oltáron a szentmise után nagy hálát éreztem Istennek mindazért, amit rajtunk keresztül tesz.
Elgyengült a hangom, ma reggel óta beszélgetünk és imádkozunk olyan emberekkel, akik folyamatosan jönnek ide, és a szenvedéseim ellenére beszéltem Vickával, aki nincs jól, Mirjanának sem megy jól, Ivankának nem volt ereje ránézni az oltárra, mert túl érzelmes volt, és úgy remegett a lába, hogy a gondolatra majdnem elájult.
Azt is szeretném mondani, erősen hiszem, hogy ma arra vagyunk hivatva, hogy Isten kifejezői legyünk; ha nem, az azt jelenti, hogy nem imádkozunk, mert aki imádkozik, az nem fél a jövőtől.
A Szűzanya sokszor mondta, hogy ne féljünk semmitől, az élet ajándék, csodálatos dolog, életünk még ha rövid is. Arra vagyunk hivatva, hogy minden színét kifejezzük, életünk gazdag ezer árnyalatban, ezernyi lehetőségben.
Isten intelligenciát, szentséget adott a szívünkben, olyan érzékenységet, amely csak a mennyből származik. Amikor meglátom, érzem azt az érzékenységet a mennyből, és olyannak kell lennünk, mint Ő.
Emlékszem, amikor fiatalabbak voltunk, és mindig éreztük ezt az érzékenységet. Még most is érzem a Mennyország illatát, amikor meglátom Őt, és úgy érzem, az egész világnak kiáltom, hogy "Mária velünk van".
Hív minket, szeret minket, hív minket, hogy térjünk meg, térjünk vissza Istenhez, Isten nélkül nincs jövő, nincs örök élet. Egyrészt sajnálom a sok keresztényt, akik egy sötét nagy buborékban élnek, Istentől származó frissesség nélkül. És Neki köszönhetően érezzük ezt itt, Medjugorjében.
(facebook)
