Egy pszichológus és egy keresztény költő beszélgetése
Popper Pétert pszichológus írta le ezt a Népszava 2005. június 11-i számában: „Egy alkalommal beszélgettem Pilinszky Jánossal, és a katolikus költő megjegyezte: - Utállak benneteket pszivel kezdődő foglalkozásúakat.
- Miért utálsz, János?
– Mert nagyon nagy terheket raktok az emberekre.
Azt hirdetitek, hogy minden emberi problémának van megoldása. Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját, és összeomlik.
A valóságban – mondta Pilinszky – az élet dolgainak többsége nem megoldható. Legfeljebb jól-rosszul elviselhető.
Óriási a különbség közöttünk. Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.
Szíven döfve tántorogtam ki Pilinszkytől.”
