Nemeshegyi Péter atya a csodáról
Olyan eseményt mondunk csodának, amely nem magyarázható meg a dolgok szokásos folyásából, és meghökkent. Azt érezteti velünk, hogy van Valaki, aki figyel ránk. Megszakítja az események könyörtelen folyását.
(…)
A csodában az élő Isten „jelenti magát”. Csodájával villámhoz hasonlóan repeszti szét az éjszaka sötét kárpitját. A csoda: személyes üzenet, amelynek felismeréséhez belső ráhangolódás szükséges. Nem olyan istenbizonyíték, mint a kétszerkettő négy. A csoda: megszólítás, amely elől el lehet zárkózni, de ha megnyílunk feléje, boldog felismeréshez vezet: „mégis” van Isten, és törődik velünk. A Lét Alapja nem süket imáinkra, nem könyörtelen gépezet, amely nyomtalanul eltünteti mindazt a szépet, igazat és jót, ami széppé, igazzá és jóvá teszi életünket.
Egy régi emlék jut eszembe. Középiskolás diák voltam, amikor megjelent az első színes film a mozikban. Addig a filmek csak fekete-fehér színűek voltak. Érdekelt ez az újdonság, és sietve elmentem megnézni. Néztem, néztem, nagy várakozással, de bizony ez a film is csak fekete-fehér volt. Már a vége felé tartott, amikor jött a nagy meglepetés: a záró jelenetben, ahol a két szerelmes főszereplő boldogan találkozik egymással, hirtelen átváltott a kép színesre! Hupikék ég, levelibéka zöldjében pompázó fák, rikító piros dolmányban előlépő fiatalember, narancssárga ruhában feléje futó szerelmese. Ölelkezés, mosolygás. Elámultam. A csodás színek azonban csak öt percig tartottak, mert azután megint csak fekete-fehér képek sorakoztak az ernyőn. Amíg nem láttam színes filmet, azt hittem, hogy a film világa fehér-fekete, és ezzel meg is voltam elégedve. De miután megláttam a színes filmet, az utána jövő fehér-fekete képek csak a valóság sápadt árnyának tűntek.
Hát ilyesvalami a csoda. Felcsillan a valós valóság legmélyebb gyökere. Utána folytatódik a fekete-fehér-szürke világ, de már tudjuk, hisszük, hogy az igazi valóság színekben pompázik.
Jézus kritizálta a csodavárást, és megrendelésre nem tett csodákat. Áradt belőle a jóság, és az ő csodái az éltető isteni jóság jelei voltak. Nem csinált azoknak propagandát, sőt még tiltotta is, hogy a csodásan meggyógyultak híreszteljék a velük történteket. Az ő legnagyobb csodája csodás szeretete volt. A többi csak ennek következménye.
(Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala)
