Miért jó, ha rajzol a kisgyerek?
A rajzolás által a gyermekek remekül ki tudják fejezni magukat, rajzaik pedig olyan üzeneteket közvetítenek, amelyet talán szavakkal még nem tudnak elmondani. A rajzolás valójában elengedhetetlen feltétele iskolás korban az írás tanulásnak is...
A legtöbb kisgyermek szeret firkálni, a szüleik pedig élvezettel figyelik fejlődésüket, ahogy az irkafirkákból egyszer csak felismerhető ábrák és alakok lesznek. Ám mi van akkor, ha a gyermek még óvodáskorban sem érdeklődik a rajzolás iránt, és mereven elutasítja a tevékenységet a sok biztatás ellenére? Jelent-e ez hátrányt a későbbi iskolakezdés szempontjából?
Ezért fontos a rajzolás gyerekkorban
A rajzolás amellett, hogy a gyermeket szórakoztatja, valamint fejleszti a képzelőerejét, nélkülözhetetlen a finommotorikus képességek kifejlődéséhez, ami valójában elengedhetetlen feltétele iskoláskorban az írástanulásnak.
A rajzolással, alkotással a gyermek fokozatosan megtanulja a helyes ceruzafogást és azt, hogy hogyan koordinálja a kézmozgást, ezeket pedig hatéves korig, az iskolakezdésig el kell sajátítani. Ezek a képességek befolyásolják a majdani tanulási képességeket, nélkülözhetetlenek lesznek az írás és az olvasás megtanulásához. Ha a gyermeknek nem okoz örömöt a rajzolás, ezt a két agyfélteke diszharmóniája is okozhatja, amely későbbi tanulási nehézségeket jelezhet előre.
A rajzolás a finommotorikus képességek mellett fejleszti a szem és kéz koordinációt, a szimbolikus gondolkodást és a koncentrációt, emellett a rajzok megmutatják a bennük zajló konfliktusokat és azok könnyebb megértését, de stresszlevezetésnek is remek alternatívát nyújtanak.
Hogyan biztasd a gyermeket a rajzolásra?
15 hónaposan már rendszerint elkészülnek az első alkotások, amelyek krikszkrakszokból, irkafirkákból állnak, próbálgatják a különböző színeket, és az sem ritka, hogy a papír helyett a szoba falát vagy a lefestett ajtót választják vászonnak az alkotásukhoz. Két és fél éves korban egyre célzottabbak a rajzok, megjelennek a vonalak, a körök. Négy, négy és fél évesen születnek meg az első pálcikaemberek, de ez az a kor, amikor kezd kialakulni a szimbolikus gondolkodás: előre eltervezi, mit szeretne rajzolni, és azt a lehető legpontosabban - persze a saját szintjén - próbálja reprodukálni.
A rajzolás megszerettetésére elsősorban érdemes az életkoruknak megfelelő eszközöket beszerezni. A helyes ceruzafogást a háromszögletű (három oldalú) vastag ceruzatestek még inkább elősegítik, érdemes ilyen színeseket beszerezni első körben a kisgyermekeknek. A rajzlap minél nagyobb, annál jobb, hiszen így jobban ki tudják élni kreativitásukat. Kezdetben érdemes homokba bottal vagy saját kézzel, vízfestékkel egy hatalmas csomagolópapírra pingálni, az sem baj, ha könyökig maszatos lesz a festéktől az első pár alkalommal, hiszen a cél a tevékenység megszerettetése. Festés közben ne irányítsa a szülő a gyermeket, hagyja, hogy a kicsi képzelete szárnyaljon, és legyen kellő ideje rá. A legjobb, ha napi rutinként iktatja be a szülő, mondjuk, ébredés utánra vagy ebéd előttre. Ha a szülő rajzot kap a gyermektől, dicsérje meg, és tegye ki jól látható helyre, például tűzze ki a hűtőre, ezáltal érezteti a gyermekkel, hogy a rajza értékes számára, amit sikerélményként fog elkönyvelni magában.
Ha mégsem szereti meg a rajzolást
A rajzolás nagyon fontos a gyermek életében, ám ha semmiképp sem sikerül megszerettetni vele a tevékenységet, érdemes olyan játékokat választani számára, amelyek szintén fejlesztik a finommotorikus képességeket. Sokat gyurmázzon, szereljen vagy barkácsoljon, babaollóval gyakorolja az ollóhasználatot, építőkockázzon vagy legózzon, de mondókázással is sokféle ujjgyakorlatot lehet végezni a gyermekkel.
(femina.hu)
