Újabb korábbi anglikán püspök katolizált
Michael Nazir-Alit, Rochester korábbi anglikán püspökét szeptember 29-én fogadta be a Katolikus Egyház, hamarosan a Szentszék engedélyével pappá szentelik.
Az Anglikán Egyházban mindig is konzervatívnak számító Nazir-Alival kapcsolatban egykor még az is szóba került, hogy canterburyi érsek lehet.
Michael Nazir-Ali áttérése előtt nem sokkal, a múlt hónapban Jonathan Goodall ebbsfleeti püspök mondott le, és tért át a Katolikus Egyházba.
A most 72 esztendős, pakisztáni származású Nazir-Ali a Walsinghami Miasszonyunk Személyi Ordinariátushoz csatlakozott, amely a Rómának hűséget fogadó volt anglikánokat gyűjti egybe. Az ordinariátust XVI. Benedek pápa alapította 2011-ben, hogy lehetőséget biztosítson az anglikán híveknek közösségileg is, nem csak egyénileg katolizálni, mindezt hangsúlyozottan az anglikán hagyományaik és örökségük megtartásával.
Nazir-Ali a BBC-nek úgy fogalmazott, az ordinariátus egybekapcsolja őket a Katolikus Egyházzal, de megengedi, hogy továbbra is az istentisztelet, tanítás és tanulmányok anglikán módját válasszák.
Az áttérő, az ordinariátushoz csatlakozó anglikánok között sok házas lelkész van; Michael Nazir-Ali is közéjük tartozik: feleségével, Valerie-vel 49 éve házasok, két felnőtt fiuk van. Pappá szentelése a Szentszék engedélyével történik.
A BBC-nek elmondta, katolizálásával beteljesítette azt a sok anglikánban élő vágyat, hogy hű lehessen az apostolok tanításához, az egyházatyákhoz, a korai zsinatokhoz. Számos erényét látja az Anglikán Egyháznak, köztük az istentisztelet szépségét, a Biblia központi szerepét, a lelkipásztoroknak az egész közösség, nem csak a gyülekezet iránti elkötelezettségét. Mégis, hiányzik belőle a világméretű, egyetemes test(ület)hez tartozás, amelyben a döntéseket, amelyek mindenkit érintenek, mindenki magára vállalja, nem csupán az egyháznak egyik vagy másik része. Nazir-Ali úgy látja, az Anglikán Egyház széttöredezett, kisebb egyházak laza köteléke csupán, amelyben egymásnak ellentmondóan értelmezik a kereszténységet. Mégha egyetértés van is egy témában, akkor sincs túl nagy súlya a döntéseknek – nyilatkozta nemrég a Daily Mailnek. Sokszor érezte magát egyedül az egyházában, és „néha jobb, ha az embernek hátszele van, mintha állandóan a szembeszéllel kell küzdenie”.
Michael Nazir-Ali hosszú évek óta az üldöztetést szenvedő keresztényekért tevékenykedik; aktív szereplője volt Ászja Bibi ügyének is – véleménye szerint az Anglikán Egyház nem foglalkozott eléggé ezzel a nemzetközileg ismert esettel, míg a Katolikus Egyház jelentős szerepet játszott a blaszfémia vádjával halálra ítélt keresztény asszony kiszabadításában.
Abban bízik, hogy katolizálása és az ordinariátushoz csatlakozása segíti a marginalizált helyzetben élő, illetve a vallási alapú diszkriminációval sújtott keresztények támogatásában is.
Michael Nazir-Ali 1949-ben a pakisztáni Karacsiban született, családja az iszlám és a keresztény valláshoz is kapcsolódott. Katolikus iskolákba járt, miséken is részt vett, majd 15 éves korában döntött végleg a kereszténység mellett. Öt évvel később lépett be az Anglikán Egyházba; 1976-ban szentelték pappá, cambridge-i és oxfordi tanulmányok után. Kezdetben szülőhazájában szolgált, ahol 1984-ben püspök is lett, majd kimenekítették Pakisztánból, ahol veszélyben forgott az élete. A canterburyi érsek mellett szolgált, majd 1994-ben Rochester püspöke lett, illetve számos pozícióban helyt állt, többek között bioetikával és vallásközi kapcsolatokkal foglalkozott. 15 év után lemondott a püspöki székről; azóta nagy súlyt kap az életében a veszélyes terepen szolgáló misszionáriusok képzésével foglalkozó Oxtrad (Oxford Centre for Training, Research, Advocacy and Dialogue) nevű szervezet elnökeként végzett munkája.
2014-ben egy konferencián arról beszélt, a valóban katolikus (egyetemes) Egyháznak nyitottnak kell lennie a különböző kulturális és etnikai hátterű közösségek hitének kifejezésére. Az Egyháznak „nem kell kapitulálnia a kultúra előtt, de nem is szabad lerombolnia egy kultúrát sem. Hanem XVI. Benedek álláspontjához kell ragaszkodnia, mely szerint az Egyház szerepe az, hogy segítse az adott kultúrát önmaga valódi középpontjának megtalálásában”.
Forrás: Ordinariate.org.uk; Aleteia.org
Fotó: Ordinariate.org.uk
Magyar Kurír
(vn)
