Áttörést értek el a rákkezelésre használt vakcináknál
Az elmúlt évtizedben a tudósok a rák elleni küzdelem egyik módjaként kutatták a különböző vakcinák alkalmazhatóságát. Ezeket a kísérleti rák elleni vakcinákat úgy tervezték, hogy a daganatban található rákos fehérjék specifikus részeit célozták, hogy a szervezet saját immunrendszerét a daganat elpusztítására ösztönözzék. A Karikó Katalin által is fejlesztett mRNS-technológia egyik jövőbeni felhasználási területe is ez lehet. Most a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói több olyan proteint is azonosítottak, amelyekre vakcinákat lehet fejleszteni. Ez áttörés lehet a rákgyógyításban.
Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) még egyetlen egy alkalommal sem hagyta jóvá különböző vakcinák használatát a rákkezelésekben. Azonban már többet tanulmányoztak kutatók, és néhány közülük ígéretesnek bizonyult a klinikai vizsgálatokban a melanoma és a tüdőrák egyes típusainak kezelésére. Az MIT kutatói egy új felfedezésükben több fehérjét azonosítottak, amelyek "célpontjai" lehetnek az oltóanyagoknak, amelyek így fokozhatják a szervezet általános T-sejtválaszát és segíthetnek a daganatok zsugorodásában. Az egereken elvégzett első vizsgálatok nagyon ígéretesek - számolt be az egyetem a Cell szaklapban közölt kutatás eredményeiről.
"Ez a tanulmány rávilágít, mennyire fontos a rák elleni immunválasz részleteinek mélyreható feltárása. Most láthatjuk, hogy nem minden rákellenes immunválasz egyforma, és hogy a vakcinázás hatékony reakciót válthat ki egy olyan célpont ellen, amelyet egyébként gyakorlatilag figyelmen kívül hagyna [a szervezet]" - kommentálta a kutatást Tyler Jacks, a Koch Institute for Integrative Cancer Research kutatóintézet szakértője és a tanulmány vezető szerzője.
Miért is fontos a T-sejtes immunválasz?
Amikor a sejtek rákossá válnak, mutáns proteint kezdenek termelni, amelyek az egészséges sejtekben nem fordulnak elő. Ezek a rákos fehérjék, más néven neoantigének figyelmeztethetik a szervezet immunrendszerét, hogy valami baj van, és az ezeket felismerő T-sejtek elkezdik elpusztítani a rákos sejteket. Csakhogy sokszor előfordul a "T-sejt kimerülés" nevű jelenség, amely akkor következik be, amikor a daganat olyan immunszuppresszív környezetet hoz létre, amely ezeket a T-sejteket működésképtelenné teszi, és lehetővé teszi a daganat további növekedését.
A tudósok azt remélik, hogy a rák elleni vakcinák segíthetnek megfiatalítani ezeket a T-sejteket, és segíthetnek nekik a daganatok megtámadásában. Az elmúlt években azon dolgoztak, hogy módszereket dolgozzanak ki a betegek daganataiban lévő neoantigének azonosítására, amelyeket be lehet építeni a személyre szabott rák elleni vakcinákba. Néhány ilyen vakcina ígéretesnek bizonyult a klinikai vizsgálatokban a melanoma és a nem kissejtes tüdőrák kezelésére.
"Ezek a terápiák a betegek egy részhalmazánál bámulatosan működnek, de a nagy többség még mindig nem reagál jól" - kommentálta a kutatás társszerzője, Meghan Burger. "A laboratóriumunkban folyó kutatások nagy része arra irányul, hogy megpróbáljuk megérteni, miért van ez így, és mit tehetünk terápiásan annak érdekében, hogy több beteg reagáljon a kezelésre" - magyarázta a kutatás fontosságát.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a legtöbb daganatban található több száz neoantigén közül csak kevés az, ami T-sejtválaszt vált ki.
Céltáblát kell rájuk festeni
Az MIT új tanulmánya segít megvilágítani, hogy miért van ez így. A kutatók tüdődaganattal rendelkező egereken végzett vizsgálatok során azt találták, hogy a tumort célzó T-sejtek kialakulásakor a különböző rákos fehérjéket célzó T-sejtek alcsoportjai versenyeznek egymással, ami végül a T-sejtek egy domináns T-sejt-populációjának kialakulásához vezet. Miután ezek a T-sejtek kimerülnek, még mindig a környezetben maradnak, és elnyomják a tumorban található különböző fehérjéket célzó, egymással versengő más T-sejt-populációkat.
Burger azonban úgy találta, hogy ha beoltja ezeket az egereket az elnyomott T-sejtek által megcélzott neoantigének egyikével, akkor meg tudja fiatalítani ezeket a populációkat.
"Ha olyan antigének ellen vakcinázunk, amelyekre elnyomott válaszok vannak, akkor felszabadíthatjuk ezeket a T-sejtválaszokat" - magyarázta a felfedezést. "Ha megpróbáljuk azonosítani ezeket az elnyomott válaszokat, és specifikusan megcélozzuk őket, az javíthatja a betegek válaszát a vakcinaterápiákra" - tette hozzá.
Zsugorodó tumorok
Ebben a tanulmányban a kutatók azt találták, hogy akkor voltak a legsikeresebbek, amikor olyan neoantigénekkel oltottak, amelyek gyengén kötődnek az immunsejtekhez, amelyek az antigén T-sejtek számára történő "célzásért" felelősek. Amikor az egyik ilyen neoantigénnel több tüdődaganattal rendelkező egeret oltottak be, azt találták, hogy a daganatok átlagosan 27 százalékkal zsugorodtak.
"A T-sejtek jobban szaporodnak, jobban célba veszik a daganatokat, és a terápia eredményeként egérmodellünkben a tüdőtumor-terhelés általános csökkenését látjuk" - ismertette az eredményeket Burger.
Az oltás után a T-sejt-populációban olyan típusú sejtek is voltak, amelyek képesek folyamatosan fenntartani a szükséges immunválaszt, ez pedig lehetővé teheti a daganat hosszú távú célzott kontrollját.
A jövőbeni munkában a kutatók olyan terápiás megközelítéseket szeretnének tesztelni, amelyek ezt a vakcinázási stratégiát az úgynevezett immunellenőrzőpont-gátlóknak nevezett rákgyógyszerekkel kombinálják. Utóbbiak működési elve az, hogy az immun-ellenőrzőpontokat a daganatos sejtek „önvédelemből” tartják fenn, védik magukat az immunrendszer támadásai ellen, de e pontok blokkolásával az immunrendszer ismét működésbe tud lépni. Ha az oltás, kombinálva az ilyen gyógyszerekkel hatásos lehet, akkor a kimerült T-sejteket újra arra lehetne ösztökélni, hogy megtámadják a daganatot.
Az MTI általközzétett eredmények ezt a megközelítést támogatva azt is jelzik, hogy a vakcinázás növeli a T-sejtek egy bizonyos típusának számát, amelyekről kimutatták, hogy jól reagálnak az ellenőrzőpontos terápiákra.
Helyet kaphat az mRNS a Covid után is
A felszínen lévő tumorokat, mint például a melanoma vagy egyéb, az arcon, nyakon megjelenő tumoroknál be lehet nyomni egy mRNS-t tartalmazó keveréket, amely az immunsejteket odahívja, és megmutatja nekik, hogy itt van a rák, ezt meg kell ölni – számolt be Karikó Katalin kutatási munkájáról korábban. A BionTech cég kutatója már arról is beszámolt, hogy vannak vizsgálatok, ahol már vizsgálják a rákgyógyításban a készítmények hatékonyságát.
Az mRNS-technológiát az egész világ a koronavírus-elleni ú jtípusú oltások révén ismerte meg, és ahogy ott a SARS-CoV-2. vírus tüskefehérjéjének egy jól elkülöníthető részletét "ismertetik meg a szervezettel", hogy az egész kórokozó ellen immunválaszt váltsanak ki, úgy a rákgyógyítás alapelve is hasonló. A specifikus proteinekre "programozzák be" a hírvivő-RNS-t, csak itt a ráksejtek immunellenőrzőpont-gátlóit célozzák meg. De arra is indultak már kutatások, hogy magának a specifikus ráknak egy jól felismerhető részére váltsanak ki immunválaszt még a tumorképződés korai szakaszában.
(Szabó Dániel, napi.hu)
