Ezért menekülnek a tanárok az iskolákból
Drasztikusan csökken a tanárok keresetének vásárlóereje, miután az elmúlt hét évben a kormány befagyasztotta a pedagógusbéreket (a 2014-es minimálbérhez kötötte), ezért egyre nagyobb az országban a pedagógushiány.
A legsúlyosabb válságokban bevett spórolási gyakorlat 2015 és 2019 között is zajlott Magyarországon, pedig a gazdaság kifejezetten gyorsan növekedett, jelentős költségvetési forrásokat biztosítva a kabinetnek. Most hivatalosan azért nem kapnak béremelést a pedagógusok, mert a koronavírus-válság miatt a gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé, miközben a gazdaság a vártnál gyorsabban áll talpra, de ebből a növekedéséből adódó pluszforrásokat sem a tanárbérek rendezésére költi a kabinet. A pedagógusok havonta ma már százezreket veszítenek, az elmúlt öt évben pedig fejenként összesen 3-5 millió forint közötti összeget buktak, mert a bérük a 2014-es minimálbérhez van igazítva. Ha a béreket nem rendezik, akkor egyre több pedagóguscsalád élhet nélkülözésben a következő időszakban, a fiatalok számára pedig nem jelent perspektívát a főiskola után a szakmunkás minimálbér összegéért tanítani, így a már most is érdemi pedagógushiány a következő években még súlyosabbá válik majd.
Nem az oktatás volt az az ágazat Magyarországon az elmúlt évtizedben, amelyik sokat profitált volna a gazdasági növekedésből. Az iskolafejlesztések fehér hollónak számítanak, miközben a tanárok fizetése egyre inkább a segédmunkásokéhoz közelít. Elmaradoznak az iskolafelújítások, az eszközök beszerzése sem megy gördülékenyen – ha éppen nem érkeznek EU-források –, és egyre természetesebb, hogy a szülők vesznek meg mindent, ami a gyermekek oktatásához szükséges. Anekdotikus beszámolókra sincs szükség ahhoz, hogy az oktatás helyzetéről képet kapjunk, a GDP-számok ugyanis magukért beszélnek. A KSH adatai alapján végzett számításaink azt mutatják, hogy az oktatás kibocsátási szintje egy évtized alatt 4%-kal növekedett, miközben a gazdaság egésze több mint 30%-kal bővült. Egy olyan országnak, amely ki szeretne törni a közepes jövedelem csapdájából, nagyobb mértékben kellene növelnie az oktatás hozzáadott értékét, mint ahogy a GDP bővül. Ám az oktatás közel sem tartozik a gazdasági növekedés nyertes ágazatai közé, amit a szektorban dolgozó tanárok és tanuló diákok minden nap a bőrükön éreznek.
Így nem igazán csodálkozhatunk, hogy egyre hatalmasabb a pedagógushiány Magyarországon. Az elmúlt években olyan elképesztő mértékben csökkent a tanárok keresete az átlagfizetéshez képest, ami keveseket tart a pályán. Az sem csoda, hogy a fiatalok közül egyre kevesebben választják ezt a pályát, aki pedig el is végzi a főiskolát, egyre valószínűbb, hogy meg sem kezdi a tanítást vagy néhány év után új munkát keres magának, ha családalapítás után nem szeretne a szegénységi küszöb alá kerülni. Ma már leginkább csak azok a fiatalok választják ezt a szakmák, akik vagy nagyon elhivatottak vagy szerényebb képességekkel rendelkeznek, mint amit a társadalom elvárna a pedagógusoktól.
Egy főiskolát végzett, néhány éve a pályán lévő pedagógus bruttó fizetése ugyanis több mint 100 ezer forinttal alacsonyabb, mint a 20 és 30 év közöttiek bruttó átlagkeresete.
Ebben a korosztályban tavaly megközelítette a 350 ezer forintot a bruttó átlagkereset, miközben a kezdő, illetve egy-két év tapasztalattal rendelkező pedagógusok a szakmunkás minimálbért és némi szakmai bérpótlékot vihettek haza. A 100 ezer forintos különbség még inkább megdöbbentő, ha belegondolunk, hogy a nemzetgazdasági átlagot a minimálbéresek és az alacsonyabb végzettségűek lefelé húzzák, miközben a pedagógusok felsőfokú végzettséggel rendelkeznek.
Főiskolai végzettséggel bruttó 525 ezer forintos átlagkeresetet mért a statisztikai hivatal 2020-ban, ezzel szemben egy 8-10 éve a pályán lévő pedagógus még bérpótlékkal együtt is csak fele ennyi pénzt keresett.
Miután idén tovább emelkedik az átlagkereset, miközben a pedagógusok fizetése stagnál, így még nagyobb lesz az olló a nemzetgazdasági átlag és a tanárok fizetése között.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) és a KSH átlagbéradatainak segítségével végzett számításaink azt mutatják, hogy a tanárok fizetésének lemaradása egyre kritikusabb. A Portfolio számításai szerint miközben egy tapasztalt, 8-10 éve a pályán lévő, főiskolai végzettségű pedagógus fizetése 2013-ban még megközelítette a nemzetgazdasági átlagkeresetet, ma már kevesebb, mint kétharmadát keresi az átlagnak.
Miután az elmúlt években befagyasztották a pedagógusok bérét – vagyis a 2014-es minimálbérhez rögzítették – , így először a főiskolai, majd az egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdő tanárok bérét érte utol a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér). Ők csak azért nem keresnek kevesebbet, mint a szakmunkás minimálbér, mert törvényileg ki kell egészíteni erre a szintre a fizetésüket (a diplomások nem kereshetnek kevesebbet, mint a törvényben meghatározott legkisebb szakmunkás fizetés). A bértábla alapján azonban már alacsonyabb lenne a fizetésük, mint a szakmunkás minimálbér.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) honlapján elérhető egy kalkulátor, amely azt mutatja be, hogy öt év alatt hány forintot veszítettek a pedagógusok azzal, hogy befagyasztották a béreiket. Az alternatív pályán azzal kalkulálnak, hogy mi történt volna, ha nincs a befagyasztás a 2014-es minimálbér szintjén, hanem minden évben úgy nő a keresetük, ahogy a minimálbér. A kereseti veszteség nagyban függ attól, hogy valaki pályája melyik szakaszán van és milyen minősítővizsgákat tett le. A 2015 és 2020 közötti időszakban összesen nagyjából 3 millió forintos veszteséggel számolhat az, aki Pedagógus I. szinten van, és 5-6 millió forintot is elérő veszteséggel, aki elérte a mesterpedagógus szintet az időszakban.
A veszteség idén tovább halmozódik, hiszen miközben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, a pedagógusok nem kaptak béremelést. Erre most szeptemberben sem kerül sor, hiszen nincs a minisztérium asztalán a pedagógusok fizetésének az emelése. Novák Katalin, családokért felelős miniszter a múlt héten azt mondta, hogy a pályakezdők bérezése valóban probléma, ők nehezebb helyzetben vannak, a tapasztaltabb tanárok azonban jól, stabilan meg tudnak élni. Szerinte amíg a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé, nem lesz béremelés.
Ez a kijelentés azonban két szempontból is különös. Egyrészt, ahogy fent bemutattuk, a tapasztalt pedagógusok fizetése is hatalmas lemaradást mutat mind a diplomások átlagkeresetétől, mind a nemzetgazdasági átlagtól. Másrészt, a magyar gazdaság idén olyan gyors növekedést érhet el, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Éppen emiatt a kormány általános adóvisszatérítést hirdetett meg a családosok számára.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a gyalázatosan alacsony bérekre hívja fel a figyelmet friss kampányában, amit a tanévkezdésre időzítettek. „Köszönöm a kormánynak, hogy alig van fiatal kollégám, így jómagamat is fiatalnak érezhetem” – mondta a kampányvideóban egy középkorú tanár. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszerveztének alelnöke is komoly problémának gondolja a fiatalok hiányát. A Magyar Narancsnak adott interjújában azt mondta, egy adott évfolyamra beiratkozott hallgatók nagyjából ötöde tesz a végzést követően minősítő vizsgát, és helyezkedik el remélhetőleg tartósan a pályán. Idén hétezer fő kezdte meg a képzését, ha a korábbi tendencia folytatódik, közülük 1400-an helyezkednek majd el pedagógusként, miközben hat év múlva hétezren fognak nyugdíjba menni.
A PSZ azt szeretné elérni, hogy újra a minimálbérhez kössék a pedagógusok fizetését, így amikor a minimálbér emelkedik (ahogy minden évben), akkor a pedagógusok fizetése is növekedne. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendszerint azzal hárítja el a béremelési követeléseket, hogy a pedagógusok 2020-ban 10%-os bérpótlékot kaptak. A PSZ és a PDSZ azonban egyaránt kevesli ezt az összeget, utóbbi ráadásul arra hívja fel a figyelmet, hogy ez nem épült be a bérekbe, tehát bármikor elvehető a tanároktól ez a pótlék.
Amíg a pedagógusok béremelése nem következik be vagy a fizetésüket nem kötik újra a mindenkori minimálbérhez, addig a keresetük tovább szakad le a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyítva, a fizetésük vásárlóereje tovább romlik, és egyre több olyan család fog nélkülözni és belekerülni a szegénységbe, ahol a szülők pedagógusok. A bérek leszakadásának hatására a következő években még drasztikusabb lehet a pedagógushiány, hiszen borítékolhatóan még többen hagyhatják el a pályát, miközben – látva a helyzetet – még kevesebben választhatják majd ezt a szakmát. Az elkeserítően alacsony tanári bérszínvonal nem csak jóléti szempontból rossz hír, és nem is csak azért, mert a stratégiai jelentőségű pálya szerény megbecsültségéről árulkodik, mindennek közvetlen hatása van a tanári állomány minőségére, és így az oktatás színvonalára is.
(portfolio.hu)
