Megkezdhetik a csernobili betonszarkofág elbontását
A balesetet szenvedő négyes reaktor fölé 1986-ban 206 nap alatt húzták fel a betonkoporsót, amelyre 2016-ra került fel a világ egyik legnagyobb építménye, az acélkupola. Alatta azonban továbbra is megtalálható a betonszarkofág, amelyet már 2006-ban el kellett volna bontani, állapota ugyanis folyamatosan romlik. Most kiadták az első engedélyeket az acélkupola alatti takarítás megkezdéséhez.
Az SSE Chernobyl NPP feladata lesz egyévnyi helyzetfelmérés után, hogy megkezdjék a csernobili négyes reaktor fölé emelt betonszarkofág elbontását és a bontott szarkofágból származó, illetve jelenleg is alatta található nukleáris hulladék kezelését. A helyszíni állapotokat a ChNPP az elmúlt évben már elkezdte felmérni, írja a Rakéta magazin a cég közleményére hivatkozva.
A vállalat az állami szakértőktől augusztus 20-án kapta meg az engedélyt a munkák megkezdésére. Szerintük a négyes reaktort fedő betonszarkofágot radioaktív hulladékot tartalmazó felszíni raktárként kell osztályozni és kezelni, amely a rekonstrukció fázisában van. Egyelőre dátumokat nem adtak meg, azt viszont már tudni, hogy a csernobili atomerőmű balesetet szenvedő négyes reaktora körüli további munkák során
le fogják szerelni a betonszarkofágot,
ki fogják takarítani a szarkofág belsejéből a radioaktív hulladékot,
ki fogják pucolni az épület maradványait,
le fogják bontani magukat a reaktorokat.
Vannak olyan előrejelzések, amelyek szerint a munka minimum 2065-ig tart majd. Az egész négyes reaktort, a betonszarkofágot és a környező terület egy részét elfedő acélkupola a tervek szerint 2117-ig biztosít védelmet.
Az 1986-ban készült betonszarkofágot nem hosszú távra tervezték, és nem is olyan stabil, mint az acélkupola, például egy földrengést sem bírna ki. A betonszerkezet megtervezését és megépítését az idő sürgette 1986-ban. A legnagyobb baleset 2012 februárjában volt, amikor leszakadt a turbinacsarnok melletti tető, és szivárgás történt.
A szakértők úgy vélik, az acélkupolával eltemetett betonburkolat jó esetben 2023-ig fogja bírni a jelenlegi körülmények között, addig kell megoldani az alatta található négytonnányi radioaktív por és körülbelül 630 ezer köbméter nukleáris hulladék kipucolását.
A csernobili atomerőmű négyes reaktorblokkjában 1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23-kor történt robbanás, amelyet a világ második legsúlyosabb atomkatasztrófájaként tartanak számon a majaki után. A baleset közvetlen következtében ötven, közvetetten nagyjából négyezer ember halt meg. A Journal of Cancer rákkutató szakközlöny a katasztrófa huszadik évfordulóján úgy számolt, 2065-ig negyvenezer rákos megbetegedés lesz a csernobili atomkatasztrófához köthető.
(index.hu)
