Milyen lesz a klíma hazánkban a gyermekeink idején?
Magyarország gazdag ország lehetne, legalábbis minden természeti adottsága megvan hozzá. Éghajlata változatos, de többnyire kellemesen mérsékelt, mindenütt zöldellő tájak és televény. Szemben mondjuk a mediterrán országokkal, ahol már nyár elején kiégett tájakat látni, és állandó a vízhiány. De mire számíthatnak gyerekeink mondjuk húsz év múlva?
A klímaváltozás azon kevés tudományágak egyike, amelyről rendszeresen, öt-hét évente összegyűjtik az emberiség tudását. Bár a kutatók számára egyelőre beláthatatlanul összetettek a folyamatok, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) mégis hosszú távú előrejelzésekkel rukkolt elő.
Egyik alapvetése nem más, mint hogy ebben az évezredben egy Celsius-fokkal magasabb a globális földfelszíni átlaghőmérséklet, mint a cilinderes késő romantika (1850–1900) korában volt, és a tudomány mai állása szerint ez beláthatatlan folyamatokat indíthat el.
Másik tételmondata pedig, hogy mindezért a megállíthatatlanul gyarapodó, önfeledten fogyasztó, üvegházhatású gázokat eregető emberiség a felelős. Valóban, mérések és becslések szerint az ipari forradalom kezdete óta majdnem megkétszereztük a légkör szén-dioxid-mennyiségét, ami gyerekeink számára nem feltétlenül jó hír.
A globális felmelegedés miatt egyre ritkábbak lesznek például a hógolyócsaták, és havat sem kell annyit lapátolni, az IPCC szerint ugyanis az északi féltekén egyértelműen csökkent a tavaszi hótakaró 1950 óta.
Grönland jégtakarója olvad, ami innen, a Kárpát-medencéből figyelve csupán egy különös földrajzi érdekesség is lehetne, ha nem emelné meg a világtengerek szintjét. Ha minden így folytatódna, és valóban Zöldfölddé alakulna át a Föld legnagyobb szigete, méterekkel emelkedne a vízszint, és Velencéből csak néhány kupola és torony látszana.
El kell költözni Magyarországról?
Meg sem rezdülünk ma már, ha 30 fok feletti a kánikula, pedig nem volt ez mindig így. Egyre természetesebbek lesznek a jégesők, viharok, felhőszakadások, de a hosszabb száraz időszakok is. Az éghajlati zónák pedig némileg északabbra tolódnak, és bár a Kárpát-medence nem lesz mediterrán narancsvidék, a fogcsikorgató hidegek egyre ritkábbak lesznek.
Ahogyan a hidegháború idején atombunker-építési láz tört ki világszerte, úgy most klímaszorongó tömegek latolgatják, hová költözhetnének, ha hirtelen beválnának a borús jóslatok.
Szóba jöhet Skandinávia, de azért arrafelé még a legelborultabb elképzelések szerint sem lesz tartós langymeleg. Vannak azonban favoritok: ilyen a hűvös Kanada vagy a világ másik felén Új-Zéland. A szigetországot már évekkel ezelőtt kiszúrták. Magyarország is fölkerült a térképre, méghozzá a hollandokéra, akik a mélyföldjeikre betörő tenger elő menekülnének Magyarországra. A jómódú migránsáradatról még színdarab is készült 2008-ban.
Ezek az előrejelzések sok bizonytalanságot hordoznak, mindenesetre számolni kell a legpesszimistább forgatókönyvekkel is. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy nem kell elköltözniük húsz év múlva sem felnőtt gyerekeinknek az elviselhetetlenné romló klíma miatt.
(index.hu)
