Impozáns Jézus korabeli középületet tártak fel a Siratófal szomszédságában
A felfedezésről többek között a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság hírportálja adott hírt:
A valószínűleg Kr. u. 20–30. körül emelt hatalmas épület feltárásáról az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Siratófal Örökség Alapítvány együtt számolt be a médiának július 8-án.
Két óriási terem volt a palotában, ahol a régészek szerint a városi tanács tarthatta gyűléseit, és a városba érkező előkelő vendégeket fogadhatták, mielőtt beléptek a Templomhegyre. A két helyiség között szökőkút volt, amelynek vize a falba épített magas korinthoszi oszlopokból folyt.
„Kétségtelenül a második Szentély korának (Kr. e. 6. század végétől Kr. u. 70-ig) valaha is feltárt egyik legpompásabb középülete volt a jeruzsálemi Templomhegy falain kívül” – nyilatkozta a feltárást az IAA részéről vezető Slomit Weksler-Bdolach.
Az épület egy részét már Charles Warren brit régész megtalálta a 19. században végzett ásatásai során, de az utóbbi években teljesen feltárták az egykori középületet, és várhatóan a következő hetekben megnyitják a nyilvánosság előtt.
A szakértők szerint néhány fából készült kanapé is lehetett egykor a termekben, de azok nem élték túl az idő múlását. Az elit körében mindennapos gyakorlat volt a kanapékon, félig fekvő testhelyzetben folytatott lakomázás – erről tanúskodnak a zsidó pészah első esti ünneplésének, a széder estének a rituáléi is.
„Még Kr. u. 70 előtt jelentősen átalakították a tereket, kettő helyett három részre osztották az épületet, és az egyik helyiségbe egy lépcsős medencét építettek, amelyet rituális fürdőként, mikveként használtak” – közölte Weksler-Bdolach. A zsidó zarándokok csak a rituális merítkezés után léphettek be a Templomhegyre, amelynek környékén számos mikvét tártak már fel.
Néhány évtizeddel az impozáns építmény létrehozása után, 70-ben a rómaiak lerombolták a Templomhegyen lévő zsidó Szentélyt. A város a levert zsidó felkelés után lassan kiürült, és évszázadokra elvesztette jelentőségét – egészen a kereszténység bizánci államvallássá válásáig, amikor Jézus városaként ismét virágzásnak indult, az 5. századtól a 7. századi iszlám hódításig.
Az utóbbi években már látogathatóvá tették a Jézus korabeli Jeruzsálem évezredek során föld alá került világának egy részét. Egy korábbi útvonal végigvezet a Siratófal folytatásán az egykori Templomhegy Heródes építette nyugati támfalának teljes hosszában, és az új ásatások során előkerült egykori épületeket is be lehet majd járni egy újabb turistaútvonalon.
Egyelőre csak az izraeli kirándulók fedezhetik fel maguknak ezeket az új látványosságokat, de a koronavírus-járvány után remélhetőleg ismét lehetőség nyílik a külföldi turisták fogadására, és az egész világ megismerkedhet majd az új feltárásokkal – ígéri a Siratófal Örökség Alapítvány.
Forrás: MTI
Fotó: Yaniv Berman/IAA
Magyar Kurír
