Felmérést végeztek a Máltai Szeretetszolgálat vezetésével a romák helyzetéről
Romaság – Határok nélkül címmel zajlott hároméves program a Kárpát-medencében a halmozottan hátrányos helyzetű romák felzárkóztatása érdekében. Az elmúlt tíz évben nem volt olyan átfogó, romákról szóló kutatás, mint ami tavasszal zajlott a program keretében – ennek eredményeit ismertették június 23-án a Szegedi Dóm Látogatóközpontban rendezett konferencián.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület vezetésével, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő megbízásából a Kutatópont Kft. 4500 fős mintán vizsgálta a magyarlakta területeken – Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken – élő roma családok identitását, illetve szociális és munkaerőpiaci helyzetét.
Rétvári Bence fővédnök, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese elmondta: a mostani politika célja, hogy igazi segítséget nyújtsanak; ösztöndíjakat adnak például a különböző iskolai végzettségek megszerzéséhez. „A problémáikat pedig nem irodákból kezeljük, hanem jelen vagyunk a romák között, mert csak így lehet megérteni, mire van szükségük” – tette hozzá. Monszpart Zsolt, a Támogatáskezelő főigazgatója kiemelte: soha nem költött még a kormány akkora összeget a romák leszakadásának csökkentésére, illetve a felzárkóztatásra, mint most.
A konferencián részt vett Böjte Csaba, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója is, aki – mint fogalmazott – virág helyett két gyereket hozott.
Alberti Annamária verset mondott, majd Michi Denisával együtt elénekelték a cigány himnuszt. A lányok kicsi koruk óta Böjte Csaba gyermekotthonának lakói. (A dévai alapítású gyermekotthon-hálózat lakóinak 20 százaléka roma származású.)
.jpg)
Böjte Csaba beszámolt arról, minden évben június 4-én megtartják a „Szövetségkötés napját”, mely többet jelent, mint a Trianon-emléknap. „Mert mi mindannyian az Újszövetség népe vagyunk, ez pedig bőrszíntől függetlenül összeköt bennünket” – fogalmazott.
Latorcai Csaba, az EMMI közigazgatási államtitkára a 912 millió forintos támogatással megvalósult, hároméves projektről elmondta, a Kárpát-medence magyarlakta vidékein élő, hátrányos helyzetű romák felé fordultak. Rámutatott: a cél nem a segélyezés, hanem hogy képessé tegyük őket végzettséget, majd munkát szerezni.
Székely Levente, a kutatás vezetője arról beszélt, a felmérésből az derült ki, hogy
a magyarországi és erdélyi romák közel fele annak ellenére elégedett az életével, hogy sokan közülük szegénységben, nehéz körülmények között élnek. Felvidéken ez az arány valamivel rosszabb volt. A megkérdezettek több mint 80 százaléka magyar anyanyelvűnek, a többség pedig identitásában is elsősorban magyarnak vallja magát.
Az is kiderült, hogy a megkérdezett vállalkozások közel fele alkalmazott már roma származású munkavállalót, és többnyire elégedettek a munkájukkal. Ez azért is fontos, mert a romák többsége személyes helyzetének javulását a munkaerőpiactól és nem a támogatásoktól várja – foglalta össze a több ezer oldalas munkaanyag néhány lényeges pontját a kutatás vezetője.
Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke videoüzenettel csatlakozott a konferenciához. Összefoglalásként elmondta, a kutatás célja az volt, hogy megmutassa a legfontosabb teendőket, illetve azt, hogy milyen területeken tudják majd a leghasznosabban elkölteni a következő időszak pályázati forrásait.
Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye/Délmagyar.hu
Fotó: Kuklis István/Dálmagyar.hu
Magyar Kurir
