Elfogynak a szaktanárok
A biológiát, földrajzot, fizikát és kémiát tanító pedagógusok egyre aggasztóbb hiánya azon túl, hogy sérti az alapvető gyermekjogokat, veszélyezteti a diákok továbbtanulási terveit is. Nem is beszélve a mindennapokhoz szükséges természettudományos alapműveltség hiányáról.
2020 őszén az országban csupán egyetlen helyen, mindössze egy hallgatóval indult el a tíz féléves osztatlan kémia-fizika tanár szakos képzés. Rajta kívül voltak még bátor jelentkezők, tavaly 41 másik hallgató választotta egyik tanári szakjának a kémiát.
Az pedig már egy külön ügy, hogy ők itt végül befejezik-e tanulmányaikat, illetve rálépve a pedagógusi pályára, meddig maradnak a közoktatásban. Vagy már néhány éven belül választanak maguknak egy jóval jövedelmezőbb, magasabb presztízsű, valamint kevesebb emberi és szakmai kihívással járó munkát, hivatást.
Ha a tendencia így folytatódik, 10-15 év múlva nem lesz, aki természettudományos tárgyakat, biológiát, földrajzot, fizikát, kémiát tanítson a gyerekeinknek – mondta el az Indexnek Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány elnöke.
A szervezet vezetője hozzáteszi, az alacsony kezdőfizetéseken túl a pálya népszerűtlenségéhez nagyban hozzájárul, hogy a természettudományos tárgyak óraszámainak többszöri drasztikus csökkenése után a kisebb iskolákban jellemzően már nincs elég fizika-, illetve kémiaóra ahhoz, hogy az intézmény egy ilyen szakos tanár számára teljes állást biztosítson.
Így a tanárnak készülő hallgatók inkább a kötelező érettségi tárgyakat, köztük a matematikát, a történelmet, a magyart, vagy az idegen nyelvek valamelyikét választják, amely mellett a természettudományos tárgy legfeljebb a szakpár második tagja lehet.
A természettudományos tárgyakat tanító tanárok hiánya ráadásul nem csupán a leszakadó régiókat, a vidéki, kistelepülési általános iskolákat, most már ugyanúgy a jobb nevű budapesti gimnáziumokat is ugyanúgy döbbenetes mértékben érinti.
A Köznevelési Információs Rendszer (KIR) adatai alapján legalább a hazai általános iskolák harmadában kevesebb a kelleténél a természettudományos szaktanár.
A Szabó Szabolcs Alapítvány országosan 2657 hiányzó kémiatanárt tart számon országosan. Ez az iskolák hatvan százaléka.
A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak 68 százalékában dolgozik a szükségesnél kevesebb kémia szakos pedagógus.
A fővárosban a feladatellátási helyek 51 százalékában van kémiatanár, azaz 49 százalékában nincs.
Az arány Nógrádban a legalacsonyabb országosan, ahol 70 százalékos a kémiatanár-hiány.
Országosan 2078 általános iskolai feladatellátási helyen nincs kémiatanár, valamint 214 gimnáziumban és 125 kombinált általános iskola-gimnáziumban nincs.
Néhány riasztó adat az elöregedő tanári korfáról:
A természettudomány szakos tanárok átlagéletkora 50 év.
Mindössze hat-hét százalékuk 35 év alatti, míg 51 százalékuk 50 feletti.
A természettudományos tárgyakat tanító pedagógusoknak minden évben körülbelül négy százaléka éri el a nyugdíjkorhatárt.
Évente több mint kétszer annyi természettudományos tárgyat oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató belép az egyetem kapuján, hogy biológia, földrajz, fizika vagy kémia szakon képezze magát.
Míg itthon évente 6-700 természettudományos tárgyra specializálódott szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, 2020-ban alig 300 fiatal indult el összesen természettudományos tanári szakon.
(index.hu)
