Jelentés a vallásszabadság nemzetközi helyzetéről
A Biden-adminisztráció képviseletében május 12-én, szerdán Antony Blinken külügyminiszter és Daniel Nadel, a vallásszabadsággal foglalkozó minisztériumi osztály magas beosztású tisztviselője bemutatták a sajtónak a 2020-ra vonatkozó éves jelentést a vallásszabadság nemzetközi helyzetéről.
A Biden-adminisztráció ennek kapcsán szóvá tette, hogy Kína és több más ország sem biztosítja lakosságának a vallásszabadságot és az emberi jogokat, és jelezte: külpolitikája egyik elsődleges szempontjává kívánja tenni ezt a kérdést.
A vallásszabadság korlátozását már korábban, a Trump-adminisztráció idején is elítélte az Egyesült Államok; folytonosságot jelent az ország hozzáállását tekintve, mely szerint ami a kínai Hszincsiang tartományban (a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen) történik, kimeríti a genocídium (népirtás) fogalmát. Egy magas rangú tisztviselő szerint
a vallásszabadság kérdése csak egyik eleme a kormányzat tágabb értelemben vett emberjogi stratégiájának.
Antony Blinken külügyminiszter az éves Jelentés a vallásszabadság nemzetközi helyzetéről (Report on International Religious Freedom) publikálása kapcsán fejezte ki,
elítélik Kína vallásszabadságot korlátozó intézkedéseit.
Ezzel együtt közölte, kitiltják az Egyesült Államokból Jü Huj korábbi magasrangú kínai tisztségviselőt, a Kínai Kommunista Párt tagját, akit az emberi jogok durva megsértésével vádolnak, konkrétan a Falun Gong vallásos szekta híveinek önkényes fogvatartásával.
A 2020-as évet összegző jelentés bemutatóján Blinken az újságíróknak elmondta, Kína kriminalizálja a vallások megnyilvánulásait, és emberiség elleni bűntetteket követ el, az pedig, ami a muszlim ujgurok és más vallási és etnikai kisebbségek esetében zajlik, felér egy genocídiummal. Daniel Nadel, a jelentést összeállító team vezetője úgy fogalmazott, a kínai kormány voltaképpen szabadtéri börtönt csinált Hszincsiang tartományból.
A jelentés szerint keresztények, muszlimok, tibeti buddhisták és a Falun Gong hívei egyaránt súlyos diszkriminációt szenvednek el Kínában, mind a munkavállalás, a lakhatás és az üzleti lehetőségek terén.
A Voice of America (VOA) hírportál szerint egyes kínai szektáknak több ezer követőjét tartóztatták le, és a börtönben többek között veréssel, alvásmegvonással és más módszerekkel kínozták őket. A jelentés szerint az üldözöttek közül többen életüket vesztették a börtönben. Az üldöztetésnek egyformán ki vannak téve a regisztrált és a nem regisztrált vallási csoportok.
Antony Blinken emellett felszólalt a vallásszabadság korlátozása ellen Iránban, Mianmarban, Oroszországban, Nigériában és Szaúd-Arábiában.
A jelentés szóvá teszi a rohingják helyzetét is, akik Mianmarban szenvedtek súlyos üldöztetést: az etnikai kisebbség jelentős részének el kellett hagynia az országot, akik pedig ottmaradtak, azok elnyomás áldozatai, nem férnek hozzá többek között az oktatáshoz és az egészségügyhöz sem, korlátozzák a mozgásszabadságukat.
Oroszországban muszlim kisebbségeket, illetve a Jehova Tanúi helyzetét említi meg a jelentés.
Törökországban keresztények vallásszabadságát korlátozzák, például a papképzés terén; bezárásra ítélték a görög ortodox szemináriumot.
Daniel Nadel, a külügyminisztérium nemzetközi vallásszabadsággal foglalkozó osztályának magas beosztású tisztviselője úgy fogalmazott, a szerdán bemutatott jelentés nem jelent elmozdulást az ország emberi jogi nézeteiben, hanem inkább annak a kifejezése, hogy a vallási jogok ugyanolyan fontosak, mint a politikai jogok.
A külügyminisztérium mellett annak ajánlásokat megfogalmazó jelentést készít minden évben a Nemzetközi Vallásszabadsági Bizottság (Commission on International Religious Freedom, CIRF) nevű független, kétpárti szervezet is, akik április 21-én közzétett dokumentumukban javasolták, hogy az IRF vegye fel a különösen problémás országok listájára Indiát, Oroszországot, Szíriát és Vietnámot is. A CIRF úgy gondolja, továbbra is a listán van a helye Mianmarnak, Kínának, Eritreának, Iránnak, Nigériának, Észak-Koreának, Pakisztánnak, Szaúd-Arábiának, Tadzsikisztánnak és Türkmenisztánnak.
Az AsiaNews missziós hírportál információi szerint 2014 óta Kínában legalább 630 hszincsiangi imámot börtönöztek be, közülük 18-an életüket vesztették a fogságban – a valódi számok feltehetősen ennél jóval magasabbak. A letartóztatással esetenként egyszerűen az imádkozást büntetik. Becslések szerint több mint egymillió ujgurt, kazahot és kirgizt zártak munkatáborokba.
Fordította: Verestói Nárcisz
Forrás: National Catholic Reporter; State.gov; Voice of America; USCIRF.gov
Fotó: AsiaNews; Wikimedia Commons
Magyar Kurír
