Helyi pénzek Magyarországon
Bocskai Korona, Balatoni Korona, Soproni Kékfrank, Alsómocsoládi Rigac, Tokaji Dukát öt magyar, a világ több ezer helyi pénze között. Közülük a Bocskai korona állta ki az idők próbáját. Ismerjük meg hogyan!
A reálgazdaságtól elszakadt, spekulációkkal, virtuális pénzzel működtetett globális pénzrendszer jelentős kiszolgáltatottságot is okozhat mind az egyén, mind a vállalkozások, mind a helyi önkormányzatok, mind az egyes államok szintjén, mivel nem a kisebb szereplők és a helyi társadalom érdekeit figyelembe véve működik. Főként, hogy a transznacionális és a multinacionális vállalatok jövedelem- és tőkekivonása jelentős. Előbbi hatásokat fékezheti a helyi pénz kibocsátása.
A jól működő helyi pénz csökkenti az egyéni jövedelmek és vállalati nyereség térségből való kiáramlását ezáltal növeli a település vagy régió alkalmazkodóképességét (rezilienciáját). Válság idején pedig csillapíthatja a kereslet csökkenését, ezáltal „válságállóbbá” teszi a helyi gazdaságot és közösséget. A duális pénzrendszer csökkenti az emberek globális pénzügyi válságokkal szembeni kiszolgáltatottságát.
Jelenleg is több ezer helyi pénz működik a világban. Vannak helyi pénzek, melyek idővel megszűnnek, míg mások évtizedek óta sikeresen működnek (mint például a svájci WIR-BANK 1934 óta). Nincs ez máshogy hazánkban sem. Magyarországon 2010-től öt helyipénz-rendszer jött létre: 2010-ben a Soproni Kékfrank, 2012-ben a Balatoni Korona és a Bocskai Korona, 2013-ban az Alsómocsoládi Rigac, 2015-ben a Tokaji Dukát. Ezek közül ma már csak egy a Hajdúnánáson bevezetetett Bocskai Korona működik.
Mi a helyi pénz?
Bankjegyet csak a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki Magyarországon. A törvény értelmében ugyanakkor kibocsáthatók különféle utalványok (pl. étkezési, ajándék, vásárlási, stb.) és forgatható utalvány (helyi pénz), amely áruk vagy szolgáltatások ellenértékének a kiegyenlítésére szolgáló készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek és értékpapírnak nem minősülő, átruházható és többször felhasználható, papír alapú fizetési eszköz.
A helyi pénz használhatósága térbelileg és a használók (elfogadóhelyek, fogyasztók) tekintetében is lehatárolt. Azzal az adott településen vagy térségen belül, a hivatalos elfogadóhelyeken lehet fizetni. Viszont van egy másodlagos piaca is. A turisták, akik szuvenírként elviszik. A mai modern pénznek a spekulációs funkciója is jelentős. A helyi pénzek kiküszöbölik a felhalmozási funkciót és a spekulációt.
A helyi pénz kibocsátásának célja
A helyi pénz létrehozásának célja az azt használók gazdasági körülményeinek és társadalmi jólétének javítása. A helyi pénz a gazdaságfejlesztés és közösségfejlesztési eszköze, mely a közösség érdekében a helyben előállított termékek és nyújtott szolgáltatások igénybevételére ösztönöz, ezáltal csökkentheti a térség importkitettségét, a környezetet terhelő felesleges árufuvarozást, és szolgálja a fenntarthatóságot.
A helyi pénz bevezetésének és működtetésének feltételei
A helyi pénzrendszer tartós, sikeres működéséhez minél több elfogadóhelyre, az elfogadóhelyek széles termékkínálatára és minél több felhasználóra (lakosság, vállalkozások a beszerzési oldalon) van szükség. A lokális pénz helyi gazdaságra való hatását jelentősen befolyásolja a kereskedők áruválasztékának összetétele (helyi, kistérségi, hazai, magyar termék vagy import túlsúlyos választékpolitika).
A helyi pénzrendszer sikeres bevezetésének és tartós működtetésének alapfeltételei a bizalom, a lokálpatriotizmus, a közösségi érdekek felismerése, a tudatos fogyasztói magatartás, a környezettudatosság, illetve egy olyan jövedelmi szint, mely mellett a helyi előállítású termékek esetlegesen magasabb áruk ellenére is beépíthetőek a helyiek fogyasztói kosarába.
A helyi pénz gazdasági hatása
A helyi pénz egy gazdaságélénkítő eszköz. A lokális pénz megfelelő használat esetén (forgási sebesség) esetén dinamizálja a gazdaságot. Mivel nem kamatozik, vagy negatív kamata van, valamint érvényessége határidőhöz kötött, így nem éri meg megtakarításként használni. A helyi pénz programok, rendszerek előnye, hogy segíti a helyben megtermelt jövedelem helyben történő elköltését és a tovagyűrűző hatás (multiplikátor hatás) eredményeképpen a további jövedelemtermelést, a helyi gazdaság fejlődését, munkahelyek teremtését, válság esetén azok megtartását és ezáltal a település népesség megtartóképességének és/vagy népességvonzó képességének erősítését. A helyi pénz keresletet biztosít a helyi kkv-k számára, növelheti a közösségen belüli fogyasztást.
A helyi pénz társadalmi hatása
A helyi pénznek a gazdasági hatásai mellett fontos a társadalmi hatása. Jelentős szerepe lehet a lokálpatriotizmus erősítésében és a közösségfejlesztésben, a településen belüli kapcsolati és társadalmi tőke erősítésében. A papíralapú helyi pénz címleteinek grafikájában a közösség szimbólumai (természeti értékek, híres személyek, ember alkotta értékek) jelennek meg, mely tovább erősíti a csoporthoz tartozás érzését, az identitást, a büszkeséget.
A Bocskai Korona címletei például a Hajdúság motívumrendszerét mutatják, örökítik meg.
A helyi pénz kockázata
A helyi pénzek működőképességét alapvetően a helyi Önkormányzat, az elfogadóhelyi bázis nagysága, változatossága és a fogyasztói „lelkesedés” befolyásolja. Így már a tervezés szakaszában célszerű bevonni a helyi közösséget.
Az öt magyar helyi pénz közül négy (Soproni Kékfrank, Balatoni Korona, Alsómocsoládi Rigac, Tokaji Dukát) már nem működik. Egy helyi pénz - a Bocskai Korona - állta ki az idők próbáját.
A Bocskai Korona
Az országban harmadikként, 2012. július 22-én, Hajdúnánás városa (lakossága 2021-ben 16859 fő) vezette be helyi pénzét a Bocskai koronát. Sikeres működésének fontos eleme az önkormányzat helyi pénz iránti elkötelezettsége és az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Hajdúnánás Holding Zrt. általi kibocsátás, mivel az utalvány használatát segíthették és jelenleg is segítik a hatás- és döntési jogkörükbe tartozó területeken (pl. béren túli juttatás, támogatás, stb).
(penzcentrum.hu)
