Mától sokminden változik az egészségügyben...
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, tavaly novemberben elfogadott törvény, illetve a hozzá kapcsolódó, időközben megjelent rendeletek alapjaiban szabják át március 1-jétől a hazai egészségügy rendszerét. Ezen belül is azt, hogy az ágazat dolgozói mennyit, milyen körülmények közt és milyen feltételekkel végzik mostantól a munkájukat. Mindez, a mától életbe lépő egészségügyi szolgálati jogviszony új szabályokat hoz az ágazatban számtalan területen, köztük:
az orvosok és az egészségügyi dolgozók kötelező kirendelhetőségében,
az orvosbérekben,
a hálapénz ügyében,
a másod- és harmadállások kérdésében,
összességében abban, hogy az egészségügyi dolgozók milyen feltételekkel és mikor vállalhatnak munkát magánpraxisban,
a kollektív szerződéseket és az alapbéren túli juttatások, például az ügyeleti díjak dimenziójában,
a szabadságok kiszámolásában.
Azóta, január elején kiderült, hogy a háziorvosok, házi gyermekorvosok, valamint az alapellátásban dolgozó fogorvosok bérét is több lépcsőben emeli a kormány, és új műfajként bevezetik a praxisközösségeket. Ezek adott járáson belül legalább öt háziorvosi szolgálat közös munkáját, összefogását jelentik, és a műfajon belül ugyanúgy lehetőség van a szakemberek lazább, illetve több típusú, szorosabb együttműködésére.
Betegként, páciensként összességében várhatóan mit fogunk majd érezni, tapasztalni az egészségügy átalakításából?
Ezt egyelőre nyilván nehéz megmondani. Várva a március elsejét, a különböző egészségügyi szakszervezetek, szakmai egyesületek, köztük a Magyar Orvosi Kamara képviselői folyamatosan egyeztettek a kormánnyal az átalakítással kapcsolatban. Mindeközben a szakmai szervezetek képviselői nem egy félelmüket, fenntartásukat és kérdésüket osztották meg a nyilvánossággal is.
Ezzel párhuzamosan a kormányzati kommunikáció végig azt hangsúlyozta, hogy lehetőleg minél több állami rendszerben munkát vállaló egészségügyi dolgozó írja alá a szerződést, amellyel belép az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba. Arra hivatkozva, hogy sem a betegek, ahogy egyetlen egészségügyi dolgozó sem járhat rosszabbul a március 1-től bevezetésre kerülő egészségügyi szolgálati jogviszonnyal.
A korszakváltás egyik neuralgikus pontja, hogy mi lesz az ügyeleti és túlóradíjakkal az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Lesz-e elég orvos, valamint egészségügyi szakdolgozó az ellátás fenntartásához hétfőtől?
Az egészségügyi szakértők szerint az ágazatban dolgozók nagy része vállalja az új jogviszonyt március elsejétől.
Hétfő éjfélig az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben dolgozók még aláírhatják a szerződésüket, amely belépteti őket az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba. A szakmai becslések szerint pár ezer fős lemorzsolódás várható a majdnem 140 ezres összlétszámú állami egészségügyi szektoron belül.
Aki nem írja alá a szerződését, annak automatikusan megszűnik a közalkalmazotti viszonya, vagyis ha nem örökre, de ezzel egyértelműen búcsút int a hazai közfinanszírozott egészségügynek. Ettől a nem aláírók még minden további nélkül vállalhatnak munkát a magánegészségügyben, kérdés, hogy a privát szektornak az ország különböző régióiban mekkora a munkaerő felszívókapacitása.
Fogad-e az orvosom hétfőtől a magánrendelésén?
Igen. Legfeljebb más helyszínen és rendelési időpontban. Ugyanis a egészségügyi szolgálati jogviszony a döntéshozói szándék szerint nem szeretné ellehetetleníteni a magánpraxisokat és a másodállásokat. Feltéve, ha ezeket az orvosok és az asszisztensek a munkahelyükön engedélyeztetik, és a magánpraxist szigorúan a munkaidejükön túl, a szabadidejükben viszik.
Itt az alapvető törvényalkotói cél, hogy a magánpraxis és az állami rendszerben, kórházakban, rendelőintézetekben elvégzett szolgálat egyértelműen elkülönüljön egymástól.
Megmarad-e a szabad orvosválasztás joga?
Igen. Területileg továbbra sem lesz behatárolva, hogy ki hol veheti igénybe a közfinanszírozott egészségügyi ellátást. Függetlenül attól, hogy hol lakik. Ha például kismamaként úgy döntök, hogy nekem az óbudai Szent Margit Kórház szülészete a szimpatikus, akkor járhatok oda terhesgondozásra, majd szülhetek is ott. A térdműtétemhez szintén választhatok ortopédiát.
Az újonnan létrejövő praxisközösségek hogyan befolyásolják a páciensek alapellátását?
Itt szintén nem egyszerű bármit is jósolni. A praxisközösségekről szóló rendelet alapján arra számíthatnak a betegek, hogy az alapellátás a jövőben nagyobb hangsúlyt helyez majd a prevencióra, ezen belül is a megelőző tanácsadásra, valamint a szűrővizsgálatokra.
Hogyan zajlanak most, illetve a közeljövőben a műtétek?
Az életmentő, illetve a halaszthatatlannak minősülő, súlyos, maradandó károsodásokat elhárító műtéteket a koronavírustól függetlenül eddig is elvégezték. Február elejétől–közepétől azonban intézményi leterheltségtől függően ismét engedélyezték az egynapos sebészeti beavatkozásokat. Arra azonban számítani kell, hogy a Covid miatti három hónapos leállás miatt a várólisták jócskán nőttek. Meglátjuk, mit hoz a harmadik hullám. Az elmúlt három hónap alatt csak életmentő műtéteket végezhettek a kórházak, ez a várólisták hosszán is érzékelhető.
Büntetik-e március 1-je után, ha mégis hálapénzt adnánk vagy bármiféle előnyhöz szeretnék jutni az egészségügyben?
Márciustól minden, állami egészségügyben dolgozó orvosra lecsaphat a hálapénzkommandó.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) március 1-jétől ellenőrzi az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állóknál a hálapénz elfogadását. Egy olyan újonnan létrejött főosztályról van szó, amelynek munkatársai azt tesztelik, hogy az orvos, valamint a többi egészségügyben dolgozó elfogadja-e a vesztegetésre kínált pénzt, vagy él-e más felajánlott jogtalan előnnyel.
Az ötvenfős szervezet vezetősége az utóbbi hónapokban többször is hangsúlyozta, hogy az ellenőrzésekkel, az ún. megbízhatósági vizsgálatokkal nem a csőbe húzás vagy a csapdába csalás a céljuk.
Ha valakit tetten is érnek, az NVSZ hálapénzre specializálódott csoportja feljelentést tesz, majd innen minden ügy egyedi elbírálás alá esik, az ítéletet végül a bíróság mondja ki. A hálapénzt elfogadót akár három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. A betegeket elvileg nem fogják vizsgálni, legalábbis nem az NVSZ munkatársai.
Azzal azonban mindenekelőtt érdemes tisztában lenni, hogy a hálapénz adása vesztegetésnek, azaz bűncselekménynek minősül. A betegek ellen ugyanúgy büntetőeljárás indul, ha feljelentés érkezik a nyomozóhatósághoz. Az orvosokat, egészségügyi dolgozókat viszont nem terheli feljelentési kötelezettség. A hálapénzt adó páciens egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető.
Ezzel szemben hogyan fejezhetem ki hálámat az engem ellátó orvosnak, egészségügyi személyzetnek?
Leginkább egy hangos köszönömmel. Esetleg ökölpacsival. Ha mégis ragaszkodom a tárgyiasult formához, a jelenlegi szabályok szerint egy egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát, ami jóindulatúan felkerekítve 9 ezer forint.
És tényleg így lesz-e? Az előzetes felmérések szerint:
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) még a törvényjavaslat kidolgozását követően készített felmérést tagjai körében. A 30 ezer válaszadó közül majd minden harmadik válaszadó úgy vélte, nem fogja aláírni az új jogviszonyt.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szintén kikérte tagjai álláspontját az új jogviszonyról. A felmérésük szerint a magyar orvosok 77 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is – szerepelt a MOK kutatásában.
Legnagyobb részük, az orvosok 37 százaléka a magánegészségügybe tart, de 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy a szerződés aláírása helyett elhagyja az országot vagy az ágazatot. Külföldre a fiatalabb, a magánegészségügybe a középkorú kollégák terveznek távozni. Az előzetes számítások ellenére ugyan jelezték már egy-egy kórház osztályainak orvosai, hogy nem írják alá, ennek ellenére pár ezerre teszik csak az egészségügyi szakemberek a pályaelhagyók számát.
(index.hu)
