100 millió embernek kell majd új munkahelyet keresnie a járvány következményei miatt
A koronavírus-járvány tartósan átalakítja a munka világát. A McKinsey Global Institute szerint a pandémia hatásai elsősorban a kiskereskedelemben, szállodaiparban és vendéglátásban, valamint az irodai adminisztrációban alacsony béréért dolgozó embereket sújtják majd.
A tanulmány korábbi kutatások eredményeire támaszkodva írja le, miért lesz tartós a koronavírus hatása a munkaerőpiaci keresletre, az álláshelyek összetételére és az elvárt készségekre abban a nyolc országban – Kínában, Franciaországban, Németországban, Indiában, Japánban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban – ahol a világ munkaerő-állományának közel fele dolgozik, és ahol a globális GDP több mint 60 százalékát állítják elő.
A tanulmány rámutat, hogy a világjárvány eltérő mértékben, de három nagy horderejű változást gyorsított fel a fogyasztói magatartás és a vállalati működés terén: a távmunka, az e-kereskedelem és virtuális interakciók, valamint az automatizáció és a mesterséges intelligenciára épülő technológiák penetrációját. A közlemény szerint ezek a tendenciák még inkább hozzá fognak járulni a munkaerőpiac átrendeződéséhez az elkövetkező évtizedben.
A változások következtében több mint 100 millió alkalmazott, minden tizenhatodik dolgozó lesz kénytelen más munkahelyet keresni magának 2030-ig. És mivel a munkahelyváltáshoz új készségeket kell elsajátítaniuk, a felnőttképzés és átképzés egyre nagyobb feladatokat fog jelenteni.
“A koronavírus-járvány hosszú távú hatásaként csökkenhet az olyan, alacsony bért kínáló munkahelyek száma, amelyek korábban egyfajta biztonsági hálóként szolgálhattak azok számára, akik hirtelen elveszítették a munkájukat” – állítja Susan Lund, az intézet partnere és a tanulmány egyik szerzője. “A jövőben ezeknek a dolgozóknak arra kell felkészülniük, hogy olyan területeken kell új munkát találniuk maguknak, ahol magasabbak ugyan a keresetek, viszont komplexebb tudásra van szükség, mint például az egészségügy, a technológiai ipar, az oktatás és képzés, vagy a szociális munka”.
A közlemény szerint mivel bizonyos fogyasztói magatartások és üzleti modellek megváltozása tartós marad, azokban a foglalkozási ágakban várható a legnagyobb átalakulás a járvány után, amelyekben a leginkább szükség van fizikai kontaktusra - mint például a bolti pénztárosok, éttermi dolgozók és szakácsok, szállodai recepciósok munkakörei.
A vizsgálat azt is valószínűsíti, hogy a távmunka hosszú távon is velünk marad.
Az MGI becslése szerint a fejlett gazdaságokban a dolgozók körülbelül 20-25 százaléka el is tudja végezni a munkáját otthonról. Amennyiben viszont kevesebben fognak bejárni a munkahelyükre, ez bizonyára befolyással lesz a karbantartói, tisztítói feladatkörökben, a tömegközlekedésben, éttermekben, belvárosi üzletekben dolgozók foglalkoztatására.
Az előrejelzések alapján az üzleti utak száma is csökkenni fog. A virtuális találkozók az üzleti utak 20 százalékát válthatják ki, ami közvetlenül fogja érinti az éttermek, hotelek, és a légitársaságok alkalmazottjait.
Változhat a munkavégzés helye is. A járvány előtt a magasan képzett szakemberek a világ metropoliszaiba költöztek a nekik megfelelő munkáért. Most, hogy a digitális eszközökkel lehetővé vált a távolról való munkavégzés, a munkavállalók bárhol élhetnek, a munkaadókat pedig nem korlátozza a kiválasztásban a földrajzi távolság. Emellett várhatóan több lesz a független, szabadúszó munkavállaló. A „kiszállításra épülő gazdaság” és a távmunka tovább bővítette a szabadúszók lehetőségeit. A McKinsey által világszerte megkérdezett 800 vállalatvezető mintegy 70 százaléka mondta azt 2020 júliusában, hogy várhatóan több független, külsős munkatársat fognak alkalmazni különböző projektekben az elkövetkező két évben.
“A járvány nemcsak a pályaváltások számában hoz majd emelkedést, hanem ezzel párhuzamosan az átképzés is égető szükségként fog jelentkezni. A változás a munkaerőpiac legsérülékenyebb szereplőit érinti a legsúlyosabban” – mondta a jelentés társszerzője, Anu Madgavkar. Szerinte “egyre sürgetőbbé válik, hogy a munkaadók és az államok segítséget nyújtsanak ezeknek a munkavállalóknak ahhoz, hogy képesek legyenek elsajátítani azt az új tudást és azokat a képességeket, amelyekre leginkább szükségük lesz a jövőben”.
(hvg.hu)
