Taizéi találkozó másképp – A közösség évzáró programja és mindennapjai a járványidején
Hosszú évek óta fiatalok ezrei zarándokolnak el az év végi taizéi találkozók újabb és újabb helyszíneire, idén Torino következett volna, de a járvány miatt ez elmarad. A Taizéi Közösség tagját, a magyar származású András testvért kérdeztük arról, hogy a pandémia idején hogyan zajlik majd a nagy találkozó, illetve milyenek a hétköznapok Taizében.
Szinte minden változik körülöttünk, így a taizéi találkozók is folyamatos változáson mennek keresztül! Napról napra igyekszünk alkalmazkodni a járvány nyomán kialakult helyzethez.
Az év végi találkozó helyszínét is meg kellett változtatnunk, ami így nem Torino, hanem Taizé lett.
A jelenlegi korlátozó intézkedések miatt egyre inkább úgy néz ki, hogy az összejövetel csak egészen szűk körű, szimbolikus méretű lesz néhány környékbeli fiatallal és hosszabb időt itt töltő önkéntessel.
A találkozónak ugyanakkor lesz egészen más aspektusa is, ugyanis a világhálón keresztül rendszeres közös imákat, bibliai bevezetőket, műhelyfoglalkozásokat tartunk, közvetítünk, sőt a két korábban megtartott virtuális találkozóhoz hasonlóan lehetőség lesz kiscsoportos beszélgetésre is.
Az online részvétel történhet egyénenként, ugyanakkor arra bátorítjuk a fiatalokat, hogy csoportosan is jelentkezzenek, és mindazt, amit otthonaikban közösen megtarthatnak, tartsák meg helyben azokkal, akikkel tudják.
Ezeket a csoportokat segítjük összekötni másokkal, így a virtuális térben közvetített programok mellett helyi programok, találkozók is létrejöhetnek.
– Hogyan élik mindennapjaikat a taizéi testvérek a hónapok óta tartó járványhelyzetben?
– A korlátozó intézkedések hatására jóval monasztikusabbá váltak a mindennapjaink, ami egy monasztikus szerzetesközösség esetében talán nem feltétlenül hátrány, sőt! A napi háromszori közös imáink az adott keretekhez igazodva folytatódnak – a déli és az esti imába távolról is be lehet kapcsolódni.
Közösségünk életét több mint fél évszázada meghatározza a fiatalok fogadása is, ezt a mostani időszakban is szeretnénk folytatni, amennyire és ahogy csak lehet.
Roger testvér gyakran emlegette, hogy ne telepedjünk le, ne álljunk meg. Most is a járható utakat keressük életünk minden területén.
A múlt héten néhány testvérünk egy párizsi külvárosba költözött határozatlan időre, hogy egy egészen különleges környezetben lehessenek jelen, imádkozhassanak és hallgathassák meg a hozzájuk fordulókat.
Mivel a megélhetésünkhöz szükséges kézműves fazekas- és zománctermékeinket csak nagyon nehezen tudjuk értékesíteni, hosszas közös gondolkodás után kekszgyártásba fogtunk, amibe sokan – fiatal és idős testvérek egyaránt – be tudunk kapcsolódni a tervezéstől kezdve, a helyi nyersanyagok beszerzésén, a tészta elkészítésén, sütésén át egészen a csomagolásig, majd a világhálón és a közeli piacokon való értékesítésig.
A Taizé környéki kisvárosok, falvak piacain meglepő fogadtatásban van részünk. Azt halljuk vissza, hogy többeknek sokat jelent, hogy „lejöttünk a dombról”, és ott vagyunk velük a piacon. Ezek a visszajelzések minket is elgondolkodtatnak.
– Most, a járvány idején milyen szellemiséget, milyen üzenetet szeretne közvetíteni a Taizéi Közösség a világ számára?
– Visszagondolva a mögöttünk hagyott hónapokra, számomra a legemlékezetesebben talán a nagyböjti, majd a húsvéti időszak fejezte ki azt, ami most is végbemegy bennünk.
Elsősorban nem a látás, hanem a hit által haladunk előre, a feltámadt Krisztus pedig a legváratlanabb és legképtelenebb helyzetekben is jelen van és reményt mutat.
Nem tudjuk mi vár ránk, de szeretnénk ébren tartani a reményt, a bátorságot, a mások felé való nyitottságot és az ezekhez most olyannyira szükséges kreativitást.
Az év végi taizéi találkozóról további tudnivalók a Taizéi Közösség honlapján különböző nyelveken olvashatók. További kérdéseket a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail-címre lehet küldeni.
Fotó: Merényi Zita
Körössy László/Magyar Kurír
