Statisztikai hivatal a szegénység növekedéséről
A KSH Háztartások életszínvonalát vizsgáló kiadványa szerint megállíthatatlan a kedvezőtlen folyamat, tavaly tovább romlott a nyugdíjasok helyzete, több lett közülük a relatív jövedelmi szegénységben élő.
Relatív jövedelmi szegényeknek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a szegénységi küszöböt. 2019-ben ez az érték 105 259 forint volt, 13 százalékkal magasabb az előző évi 93 312 forintnál. A nyugdíjasok között pedig egyre többen feleltek meg ennek a fogalmi meghatározásnak, hiszen a 2018-ban regisztrált 10,9 százalék után 2019-ben már a legidősebbek 14,3 százaléka volt jövedelmi szegény.
Ez azt jelenti, hogy 2019-ben 293 722 nyugdíjas élt a szegénységi küszöbnél (105 259 forintnál) kevesebb pénzből havonta, egy évvel korábban ez a szám még „csak” 221 488 fő volt. Vagyis egy év leforgása alatt kiugró számú, 72 ezer nyugdíjas csúszott szegénysorba Magyarországon.
2010 óta elég látványosan romlott a helyzet. Tíz éve a jövedelmi szegények aránya a nyugdíjasok között még csak 4,6 százalék volt (szemben a mostani 14,3 százalékkal), az érintettek létszáma pedig 113 ezer fő volt (szemben a tavalyi majdnem 294 ezer fővel).
Bár a KSH adatai alapján 293 ezerre tehető a jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok száma, szigorúan az ellátások nagyságát tekintve ennek többszöröse lehet az érintettek köre. A Magyar Államkincstár adatai alapján ugyanis mintegy 580 ezren vannak azok, akik havonta a szegénységi küszöbértéknél kevesebb, legfeljebb 100 ezer forintnyi összeget kapnak az államtól nyugdíjként.
Az eltérés hátterében a nyugdíjas munkavállalás állhat. Az alacsonyabb összegű nyugdíj mellé ugyanis a KSH statisztikájában jövedelemként a munkabér is beszámít, ami – mint az adatok mutatják – sokak jövedelmi helyzetét tudja javítani.
(24.hu)
