Irodalmi szenzáció: többek között ismeretlen Gyóni Géza versekre bukkantak Szibériában
Takarítás közben értékes kortörténeti, irodalmi dokumentumok kerültek elő a Krasznojarszki Helytörténeti Múzeumban. Dobozokból füzetek estek ki, köztük Gyóni Géza eddig nem ismert versei és életrajza. A 20 kötetnyi anyagot a múzeum dolgozza fel egy magyar-orosz alapítvány és kutatók segítségével.
Bár Ady Endre nem ismerte el, sőt egyenest azt mondta róla, hogy Gyóni Géza nem költő, igazi irodalomtörténeti szenzációnak számíthat az, hogy az első világháborús poéta eddig ismeretlen verseire bukkantak a Krasznojarszki Helytörténeti Múzeum egyik eldugott, használaton kívüli helyiségében.
Gyóni életrajza és versei mellett a hadifogolytársak mintegy húsz füzetnyi kéziratanyagát találták meg, különböző verseket, visszaemlékezéseket.
Mint ismeretes, Gyóni Géza 1917-ben Krasznojarszkban, harminchárom éves korában, hadifogságban halt meg. Ott is temették el, az öccse mellé.
A most megtalált 211 oldalas életrajzát a szintén hadifogoly Székely Lajos irodalomtanár jegyezte le a Krasznojarszk melletti Vojennij gorodok hadifogolytáborban.
Gyóni Géza költői pályafutásának kezdetén háborús propagandaverseket írt, később pedig épphogy háborús búsongókat. Akkoriban nem igazán tartozott a magyar irodalmi kánon élvonalába, sőt a kánonba se, ám korai halálának titokzatos, hadifogsági körülményei miatt személyét mindig is egyfajta rejtélyes érdeklődés övezte.
Mihail Szemjonovics Batasev, a Krasznojarszki Helytörténeti Múzeum régészeti osztályának vezetője Indexnek úgy nyilatkozott, a most megtalált dokumentumok teljesen autentikusak, mivel a magyaron kívül orosz nyelvű szöveg is tartozik hozzájuk. Batasev elmondta, hogy jelenleg a leletanyag feldolgozása zajlik, és azt tervezik, hogy a dokumentumokból kétnyelvű kiadványt adnak ki. Azt pedig rendkívülinek tartaná, ha külön Gyóni Géza verseit is ki tudnák adni.
Gyóni költeményeit nagy valószínűséggel Dús Ferenc, a Krasznojarszki Helytörténeti Múzeumban dolgozó magyar antropológus őrizte meg az utókornak. Dús anno amúgy szintén hadifogolyként került Szibériába.
A Gyóni-versek és irodalmi dokumentumok érdekessége, hogy azokat az első világháború után egyszer már megpróbálták eljuttatni Budapestre, de nem sikerült kézbesíteni. Így a csomag maradt a feladónál.
Schweitzer-kézirat és egyéb regények
Magyar botanikus műve is előkerült Krasznojarszkban: Schweitzer József (1887–1980) tudományos művének kézirata. A lapunkat erről tájékoztató informátor szerint a hadifogságból történt kiszabadulása után Schweitzer József az aradi katolikus gimnáziumban helyezkedett el, ahol nyugdíjazásáig tanított. A diákjai szerint a botanikus legjobb barátja a mikroszkóp volt, legkedvesebb társalgói pedig a virágok. Az egyik tanítványa, miután magasabb tisztséget kapott, ellátogatott volt tanárához, hogy tiszteletét tegye. Schweitzer így reagált: „Hát igen. Tegnap még hülye szamár, ma már kolléga. Szervusz”. A most előkerült magyar kéziratanyag ezen kívül hét regényt is tartalmaz, melyet Klein Sándor írt a hadifogság alatt, valamint rajzokat, verseket, első világháborús csataleírásokat, a magyarok krasznojarszki életét bemutató kiadványokat.
A múzeum most egy magyar-orosz tagokból álló alapítványt hozott létre annak érdekében, hogy az iratokat feldolgozzák. Batasev tájékoztatása szerint ezzel egy időben felvették a kapcsolatot a moszkvai magyar nagykövetséggel is.
(index.hu)
