Magyarország adatokban: több gyerek, gazdasági válság...
Egyértelműen meglátszik a koronavírus-járvány hatása a társadalmi-gazdasági élet szinten minden szegletében, bár meglepő módon pont ott a legkevésbé, ahol talán a leginkább számítottunk rá az első hullám elején. A KSH friss, a folyamatokat megyei bontásban bemutató kiadványából kiderül, hogyan alakultak a legfontosabb statisztikai adatok az év első felében.
Több gyerek, több esküvő
A koronavírus-járvány első hulláma ellenére kedvezően alakultak a demográfiai adatok az év első felében, 2019 azonos időszakához képest a születések száma 5,5 százalékkal emelkedett. A halálozásoké pedig ugyanilyen mértékben csökkent, vagyis ahogy ez a szerencsésen csekély elhalálozási adatokból is tudható volt már, semmiféle statisztikai kiugrást nem eredményezett a betegség jelenléte Magyarországon. Ennek ellenére a természetes fogyás folytatódott, és 20 052 fővel csökkentette az ország népességét.
Ez soknak hangzik, de valójában 23 százalékos javulás a 2019. első félévi adathoz képest. Megyei szinten a népmozgalmi folyamatok eltérően alakultak: Veszprém és Komárom-Esztergom megyében kevesebb, Csongrád-Csanádban pedig ugyanannyi gyermek született, mint egy évvel korábban, a többi megyében és Budapesten viszont 0,6–14,5 százalékkal több csecsemő jött a világra. A főváros adta a legalacsonyabb növekedési adatot, és Heves megye lett a rekorder ebből a szempontból.
A KSH korábbi gyorstájékoztatójából kiderül az is, hogy a megnövekedett születésszám egyben a teljes termékenységi arányszám növekedésével is járt az első félévben, a ráta 1 nőre számított becsült értéke 1,50 volt a 2019 első hat hónapjára számított 1,41-hoz képest.
Érdekes módon a koronavírus nem vette el a házasodástól az emberek kedvét (bár arról nem szólnak a KSH adatai, hogy az anyakönyvvezetőhöz járulás után bulik is voltak-e): 2020. január–júniusban 26,7 ezer házasságot kötöttek, 11 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában.
Budapest ugyanakkor az országos trenddel ellentétesen mozgott, a házasságkötések száma csaknem egytizedével csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Kilőtt az álláskeresők száma, de nőttek a fizetések
A gazdasági mutatókban már messze nem mondható el, hogy nem látszott meg a járvány az adatokon. 2020. II. negyedévében országosan 103 ezer fővel dolgoztak kevesebben, mint 2019-ben ugyanekkor, a munkanélküliek száma 59 ezer fővel emelkedett (a munkanélküliségi ráta 3,3-ről 4,6 százalékra nőtt), a legnagyobb növekedés Bács-Kiskun (3,4 százalékpont) valamint Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben (egyaránt 2,9 százalékpont) következett be. A foglalkoztatási ráta ezzel párhuzamosan országosan egy év alatt 1,3 százalékponttal 59,5 százalékra csökkent.
Június végén 376 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 52 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
Az ország összes megyéjében nőtt az álláskeresők száma, a legjelentősebben Győr-Moson-Sopron megyében, 129 százalékkal, a legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 16 százalékkal.
A munkanélküliek és az álláskeresők eltérését módszertani-definíciós különbségek okozzák, míg a nyilvántartott álláskeresők adatai az NSZF nyilvántartásán alapulnak, a KSH által publikált munkanélküliek száma lakossági kérdőíves kutatásból származik. A különbségek rámutatnak arra is, miért van jókora különbség a kettő között, és látszik, hogy leginkább együtt érdemes őket nézni. Álláskereső az, aki aki munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézmény nappali tagozatán éppen nem tanul, rehabilitációs járadékban nem részesül, öregségi nyugdíjra nem jogosult, munkaviszonyban nem áll (alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével), egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és együttműködik az illetékes kirendeltséggel az elhelyezkedése érdekében (illetve nyilván is van tartva).
Munkanélküli pedig a KSH-nál az az ember, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezd. Ezt a definíciót használja Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) is.
A munkanélküliség felkúszása a kereseteket egyelőre nem húzta vissza - ez valószínűleg annak tudható be, hogy a korábban megkötött bérmegállapodások hatása még sikeresen ellensúlyozza azt, hogy nőtt a munkaerő-kínálat. A bruttó és a nettó átlagkeresetek – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – országosan egyaránt 9,9 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés mértéke Fejér megyében volt a legkisebb (5,9 százalék), Tolnában pedig a legnagyobb (12,7 százalék), a legmagasabb fizetést változatlanul a budapesti székhelyű cégeknél dolgozók kapták. A fizikai és a szellemi foglalkozásúak között továbbra is masszív a szakadék az átlagokat tekintve, előbbiek bruttó átlagkeresete 286, utóbbiaké 503 ezer forintra bővült az első félévben.
(A KSH keresetstatisztikáiról azért azt érdemes tudni, hogy a részmunkaidőben és az 5 fő alatt kis cégeknél dolgozók nincsenek benne, így kimarad az átlagszámításból sok százezer - esélyesen többnyire nem a legjobban keresők közé tartozó - ember.)
Az export lehúzta a termelést
A beruházások érezhetően megzuhantak a világjárvány hatására. 2020 első félévében 3266 milliárd forint értékű új hazai beruházás indult, ez 3,5 százalékkal alacsonyabb összeg az egy évvel korábbinál. Az adatot a második negyedév húzza le, ekkor 8,6 százalékkal esett vissza a fejlesztések volumene, de ez az adat az első negyedévben is mindössze hat megyében mutatott növekedést. Az első félévben a fejlesztési források 45 százalékát budapesti székhelyű gazdasági szervezetek kötötték le, és beruházások egy lakosra jutó értéke is Budapesten volt a legmagasabb (831 ezer forint), 2,5-szerese az országos átlagnak (334 ezer forint).
Az ipari termelésre kemény csapást mért a járvány. A 2020 első felében 15,7 ezer milliárd forintos értéket elért termelés összehasonlító áron 13 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar kivételével mindenhol hanyatlást mértek.
Az ipar teljesítménye a járvány itthon berobbanása, azaz március óta csökken a vírus megfékezésére bevezetett korlátozások miatt. A legnagyobb mértékben (37, illetve 31 százalékkal) áprilisban és májusban esett vissza a termelés. A gazdaság fokozatos újraindításával júniusban 7,3 százalékra mérséklődött a lemaradás, Komárom-Esztergom és Heves megyében azonban még ekkor is igen jelentős, 19, illetve 16 százalékos mértékű volt. A termelést alapvetően a külföldi piacok fogták vissza: az export volumene főként a járműipar csökkenő kivitele miatt 14 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az országos folyamatokat jól érzékelteti a budapesti adat, ugyanis ez is 13 százalékos első félévi visszaesést mutat.
A turizmus kivérzett, a kiskereskedelem egész jól bírta
De még ez is semmi ahhoz képest, ami a hazai turizmusban történt. A covid miatt sok kereskedelmi szálláshely zárva tartott március második felétől, többségük csak májusban vagy júniusban nyitott ki újra, ha kinyitott egyáltalán. Az év első felében a vendégeik száma (2 millió 199 ezer) és az általuk eltöltött vendégéjszakáké (5 millió 179 ezer) egyaránt 61 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A legnagyobb zuhanás mindkét mutató esetében Budapesten, valamint a kevésbé intenzív vendégforgalmú Fejér és Nógrád megyében történt.
A félév végén, júniusban már nem voltak érvényben korlátozások, ennek ellenére a vendégéjszakák száma 75 százalékkal elmaradt a 2019. júniusitól, ezt nagyobb részt a külföldi turisták távolmaradása magyarázza (93 százalékos csökkenés). Komárom-Esztergom megye kivételével mindenütt visszaesés volt a jellemző. 2020 első felében a szálláshelyek összes bruttó árbevétele (99 milliárd forint) folyó áron 59 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől.
A vírus miatt megváltozott vásárlói szokások (különösen a netes vásárlás terjedése), illetve a boltok nyitva tartását korlátozó rendelkezések a második negyedévben megtörték a kiskereskedelmi forgalom évek óta tartó emelkedését.
A kiskereskedelem összességében még így is jóval kevésbé szívta meg a járványt, mint más ágazatok: az online vásárlás nélkül számolt forgalom volumene meghaladta az 5399 milliárd forintot, ami 1,8 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. Budapesten ugyanakkor ennél sokkal rosszabb volt a helyzet, 9,1 százalékos visszaesést mértek, ez lett az országos negatív csúcs is egyben.
De legalább kevesebb volt a baleset
És a végére egy pozitív változás tavalyhoz képest: nyilván nem függetlenül a vírus miatti #maradjotthon kampánytól jelentősen, 20 százalékkal mérséklődött a komolyabb közlekedési balesetek száma, amely hazánkban hagyományosan elég magas. 2020. első félévben 6019 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, az adat a fővárosban és az összes megyében csökkent, a legnagyobb mértékben Komárom-Esztergom megyében (37 százalékkal), a legkevésbé Tolna megyében (1,7 százalékkal).
Az, hogy a járvány miatti kevesebb mozgás miatt lehet a kedvezőbb adat, abból is látszik, hogy március–júniusban (a korlátozó intézkedések alatt) a forgalom mérséklődött, ezzel párhuzamosan 29 százalékkal kevesebb baleset (3994) történt, mint az előző év azonos időszakában. Az alacsonyabb balesetszámmal összefüggésben az egy évvel korábbinál 21 százalékkal kevesebben, összesen 7899-en sérültek meg. Az érintettek 25 százaléka súlyosan, 73 százaléka könnyebben sérült és 169-en életüket vesztették. Magyarország egyébként 2010 és 2019 között csak 18,65 százalékkal tudta csökkenteni a közlekedési balesetben elhunytak számát, ezzel a 8. legrosszabb helyre került azon a 32-es listán, amelyen az Európai Unió 27 tagállama mellett Izrael, Nagy-Britannia, Svájc, Szerbia és Norvégia is szerepel.
(telex.hu)
