A Nagy Korallzátony több mint fele már elpusztult
Végveszélybe került az Ausztrália északi partjainál elterülő Nagy Korallzátony, amelyet 1981-ben nyilvánítottak a természeti világörökség részévé. A queenslandi egyetem tengerbiológusai a Proceedings of the Royal Society B című szaklapban közzétett tanulmányukban megállapították, hogy a 2400 km hosszú, közel 350 ezer négyzetkilométer kiterjedésű víz alatti sziklák koralljainak több mint a fele pusztult el 1995 óta a tengervíz felmelegedése miatt.
A legnagyobb mértékű veszteséget a terület 2016-17-ben szenvedte el a korallok tömeges kifehéredése után. Hasonlót észleltek az idén márciusban a korallzátony nagy területein, ennek kárát még nem mérték fel.
Ez a jelenség akkor következik be, amikor a korallokban élő szimbiotikus egysejtű algák, a zooxanthellák valamilyen stressz hatására kilökődnek. Ez az alga oxigénnel látja el a korallt, eltávolítja annak anyagcsere-termékeit, és színét is adja. A kifehéredett korallokba a zooxanthellák nem tudnak visszaépülni, és ez a korallok pusztulásához vezet.
A tudósok szerint, akik 1995 és 2017 között vizsgálták a korallkolóniák egészségét és méreteit, ez a katasztrófa valamennyi fajta és méretű korallt érintett, de különösen az elágazó és az asztalkorallokat. Ez utóbbiak olyan nagy méretű élő struktúrák, amelyek sokféle halnak és más tengeri élőlénynek biztosítanak élőhelyet.
A korallok képesek újra életre kelni, ha visszatérnek megszokott életkörülményeik, de ez évtizedekig is eltarthat. Egy 2019-es tanulmány megállapította, hogy a sérült koralltelepeknek nagyon nehéz regenerálódniuk, mivel a felnőtt korallok nagy része elpusztult, így kevesen maradtak a bébikorallok táplálására – idézte a BBC
Tavaly a Nagy Korallzátony állapotával foglalkozó ausztrál kormányhivatal megerősítette: az ember okozta felmelegedés fenyegeti a legjobban a zátony hosszú távú túlélési esélyeit. A felmelegedés egyúttal elpusztított számos tengeri élőhelyet, miközben felgyorsult az élősködő algák és más kártevők szaporodása.
„Korábban azt gondoltunk, hogy a Nagy Korallzátonyt a méretei önmagukban megvédik, de kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy még a világ legnagyobb és viszonylag jól védett korallrendszere is egyre inkább lehanyatlóban van” – nyilatkozta Terry Hughes professzor, a tanulmány társszerzője.
A globális átlaghőmérséklet jelenleg 1 C fokkal magasabb a Földön, mint az ipari forradalom előtti időkben. Az ENSZ figyelmeztetett arra, hogy ha a felmelegedés eléri a plusz 1,5 C fokot, az a világ koralljai 90%-ának pusztulását jelenti.
(szeretlekmagyarorszag.hu)
