Elsöprő többség a családi pótlék emelése mögött
A magyarok 82 százaléka támogatná, hogy a kormány emelje meg a családi pótlékot, de 66 százalék kívánná a tanárok bérrendezését is, 63 pedig további adókedvezményeket adna a gyerekeseknek - derül ki a Napi.hu és Pulzus Kutató közös, a felnőtt magyar lakosságra reprezentatív felméréséből.
A felnőtt magyar lakosság 82 százaléka támogatná, hogy a családi pótlékot érdemben emeljék meg - legalábbis ez derül ki a Napi.hu és a Pulzus Kutató közös reprezentatív felméréséből, amelyben a fent taglalt családtámogatási lehetőségek társadalmi támogatottságát mérték meg. Messze ez a leginkább elvárt lépés a kormánytól, ami mögött több demográfiai szempont alapján is egységesek az emberek.
Szintén kétharmados egyetértés van abban is, hogy jobban meg kellene becsülni a tanárokat (66 százalék), valamint hogy növeljék a családi adókedvezményeket (63 százalék), és a többség (57 százalék) azt is támogatja, hogy több óvoda és bölcsőde épüljön.
Viszont a babaváró hitel növelése, annak megszerzésének könnyítése mögött már nincs többség: csak 49 százalék válaszolta azt, hogy ezzel lehetne most a válság közepette segíteni a családokat. Majdnem ugyanennyien gondolják azt, hogy más támogatási módot tartana szükségesnek, az ő arányuk 48 százalék.
A nemek között a családi pótlék emelését illetően nincs megosztottság: ezzel a férfiak 80, a nők 83 százaléka ért egyet, ahogy abban sincs nagy különbség, hogy a tanárok béremelését mennyire tartják fontosnak (a férfiak 68, a nők 64 százaléka támogatja a pedagógusok helyzetének javítását).
Abban viszont már látszik egy jelentősebb különbség, hogy kik tartják kiemeltnek az óvodai, bölcsődei férőhelyek számának növelését. A férfiaknak csak 53 százaléka állna be egy ilyen program mögé, míg a nőknél 60 százalékos az arány. Ugyanígy a családi adókedvezmények növelésénél is utóbbi csoport várná el ezt a kormánytól: 68 százalékuk értene ezzel egyet, míg a férfiak 56 százaléka lépné ezt meg. Kevésbé éles, de így is 8 százalékos a különbség a babaváró hitel növelése kapcsán is: ott 45-53 százalék a megoszlás.
Meglepő módon az idősebb korosztály számára a legfontosabb a családi pótlék megemelése, pedig a 60 évesnél idősebbek ritkán élvezhetnek egy ilyen támogatási formát. Mégis 91 százalékuk szerint lenne ez egy fontos lépés. Az arány úgyis kimagasló, hogy a kutatás eredményeiből látszik, a nyugdíjas korhoz közelállók, vagy már nem aktív lakosság adná meg a leginkább a felvetett lehetőségeket a családoknak: 53 százalékuk tenné vonzóbbá a babaváró hitelt, 65 százalékuk növelné az adókedvezményeket, 69 százalékuk ért egyet az óvoda- és bölcsődeépítésekkel, 74 százalékuk javítana a tanárok megbecsülésén.
Két kategóriában nem vezetnek csak ezzel: a 18-39 évesek még náluk is inkább pártolnák a családi adókedvezmények növelését (67 százalék), szintén körükben az 54 százalék tenné könnyebbé a babaváróhitel megszerzését, vagy javítana annak feltételein. A középkorúak (40-59 évesek) többsége viszont csak két támogatási lehetőség mögé állna be elsöprő mértékben: 78 százalékuk növelné a családi pótlékot, 60 százalékuk ért egyet a pedagógusok helyzetének javításával. A családi adókedvezmények növelésével viszont csak 56 százalékuk értene egyet.
Együtt mozdulnak a diplomások és a kevésbé képzettek
Markáns különbség rajzolódik ki, ha iskolai végzettség alapján nézzük a magyar társadalom hozzáállását a családok segítésének lehetséges módjaihoz. A felső- és alapfokú végzettséggel bírók többsége teljesen egy irányba húz a legtöbb ügynél, így előbbi csoport 67, utóbbi 60 százalékban állna be a tanárok megbecsülésének javítása mögé, 63-67 az arány a családi adókedvezmények kapcsán, 79-85 százalék egységes a családi pótlék növelése mellett.
Eközben viszont a középfokú iskolázottságúak csak ebben a témában tartanak a tömeggel: 79 százalékuk emelne a havi juttatáson. Miközben 39 százalékuk tenné elérhetőbbé a babaváró hitelt, csak 45 százalékuk építene több óvodát vagy bölcsödét, 54 százalékuk növelné az adókedvezményeket, 57 százalékuk javítana a pedagógusok helyzetén. Ráadásul nagyon más ötletük sincs a helyzetre: mindössze 39 százalékuk segítene egyéb módon a családokon.
Területi szinten a tömegből a budapestiek lógnak ki a legjobban, de elsöprő többségük (79 százalék) támogatná a családi pótlék érdemi emelését, viszont jól látszik, hogy bizonyos szolgáltatásokhoz egyszerűen jobban hozzáférnek, mint a máshol élők. Ilyen például az óvodai, bölcsődei bővítés, amit csak 42 százalékuk támogat. Szintén a fővárosiak értenek a legkevésbé egyet a babaváró elérhetőbbé tételével (43 százalék), vagy a családi adókedvezmények kiterjesztésével (49 százalék).
A legadakozóbbak a vidéki városok (nem megyeszékhelyek) lakói, akik 84 százalékkal a legnagyobb pártolói a pótlék megemelésének, 64 százalékkal a leginkább javítanának az óvodai, bölcsődei férőhelyek számán, 72 százalékkal pedig a leginkább segítenék a pedagógusok helyzetét. A családi adókedvezmények esetében viszont csak 59 százalékuk értene egyet a növeléssel, 44 százalékuk könnyítene a babaváró hitelen.
(napi.hu)
