Veszélyt jelentenek a kicsikre a gendermesék
Miközben az első magyar LMBTQ-mesekönyv körüli botrányoktól hangos a média, lényegesen kevesebb szó esett arról, hogy miképpen befolyásolják az óvodáskorú gyerekek fejlődéslélektani folyamatait a vitatott tartalmak, a korai érzékenyítés. A Magyar Nemzet kérdésére az ismert szakember, Bagdy Emőke ismertette a gendermesék veszélyét a gyerekek nemi identitásának kialakulására nézve.
A korai érzékenyítés azért veszélyes, mert a szociális behatások olyan erőteljesek tudnak lenni, hogy megakadályozhatják a szabályozó gén kinyílását vagy módosíthatják azt, ami tovább is örökítődik. Hangsúlyozta, hogy a szülőknek és pedagógusoknak azt kell erősíteniük, amit genetikailag hoz magával az illető, így teremtve meg a biológiai nem és a társadalmi nem összhangját, annak érdekében, hogy ne legyen krízis a gyermek lelkében – nyilatkozta Bagdy Emőke a gyermekek korai érzékenyítése kapcsán.
A klinikai szakpszichológus és szakterapeuta felhívta a figyelmet: az időablak szerint 3–5 éves, tehát óvodáskor között kapja meg a gyermek azokat a kulcsingereket, amelyek hozzásegítik, hogy a biológiai nemével azonos társadalmi nemben vállalja, hogy hová, azaz melyik nemhez tartozik.
A genetikai időzónákkal együtt járnak a szenzitív pszichológiai időszakok. Ezekben a periódusokban alakulnak ki az életre szóló mély bevésődések, ezért ilyenkor minden ingerbehatásnak is különös értéke és jelentősége van.
A tudományos háttér kapcsán elmondta: az evolúciós vastörvény kimondja, hogy a genetikai időablakok meghatározott időpontban kinyílnak és kulcsingereket követelnek. – Nemcsak genetikai, hanem pszichológiai kinyílások is vannak, azaz akkor körvonalazódik, hogy mit kell megtanulnia az embergyereknek. Ez az, amit lényegében a társadalom biztosít. Így szövődik össze a biológiai és a gender, azaz a társadalmi nem. A gender pedig ott kezdődik, ahol szociális behatások érik a születendő gyermeket – szögezte le a klinikai szakpszichológus és szakterapeuta.
Lapunk kérdésére a pszichológus professzor kiemelte, hogy ebben az időszakban a meséknek kiemelten fontos jelentőségük van, mert ezek révén bejuttathatók olyan üzenetek is, amelyeket a gyerek kritika nélkül fogad, mivel neki még kritikai érzéke és viszonyítási alapja sincsen.
Például ha arról hall egy történetet, hogy két herceg egymásba szeret, akkor ezt a gyerek megjegyzi, és számára már evidencia lesz, hogy a fiúk egymásba szerethetnek – magyarázta az ismert szakember, aki szerint minden szülő és pedagógus feladata az, hogy az egyértelműségek és ne az elhajlások, azaz a devianciák irányába szocializáljanak.
Akiknél pedig tényleg vannak ilyen vonzalombeli elhajlások – tette hozzá –, velük a legnagyobb lelki finomsággal kell bánni és a gyereket is toleranciára kell nevelni, viszont ezt nem óvodáskorban kell megtenni.
– Minden kornak megvan a saját nevelési feladata, de ennek nem az, hogy a megkülönböztetési érzékenységre neveljük a gyereket, mert ebben a korban a saját nemi identitás rögzítése a feladat, hogy a gyerekből egy harmonikus és kiegyensúlyozott felnőtt váljon, aki képes lesz majd elfogadni más ember devianciáit – hangsúlyozta Bagdy Emőke.
(magyarnemzet.hu)
