Egy példa: megszólal a zimbabwei egyház
„A tüntetések kifejezik a növekvő frusztrációt és az életkörülmények romlását, melytől Zimbabwe lakosságának nagy része szenved. Az emberek haragjának elfojtása pedig csak tovább mélyítheti a válságot” – állították Zimbabwe püspökei a Fides vatikáni hírügynökséghez eljuttatott nyilatkozatukban, melynek címe A menetnek nincs vége.
A kormány az elmúlt napokban a koronavírus megelőzését célzó törvényekre hivatkozva leállította az ellenzék és a civil társadalom által #zimbabweanlivesmatter szlogennel meghirdetett tüntetéseket, melyek konkrét intézkedéseket sürgettek a súlyos gazdasági válsággal (az infláció mértéke elérte a 700 százalékot), illetve a világjárvány miatt aggasztóvá vált egészségügyi krízissel szemben. Legalább hatvan embert letartóztattak, köztük újságírókat, ellenzéki képviselőket és emberi jogi aktivistákat.
„A különböző kormányok, az Európai Unió, az Afrikai Unió és az ENSZ felszólalásai Zimbabwe elkeserítő helyzetéről nem csupán azt erősítették meg, hogy a kormány súlyosan megsértette az emberi jogokat, hanem azt is, hogy szükségessé vált egyként felsorakozni a #zimbabweanlivesmatter jelmondat mögött” – mondták a püspökök. Ezen kívül kifogásolták, hogy Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök egy olyan különleges megbízott elküldésével próbálkozik beleavatkozni az ügybe, aki „nem tárgyalt sem az Egyházzal, sem a civil társadalommal”. A püspökök szerint ez rettentően elkeserítő.
A püspöki konferencia bevallotta, hogy „a korrupció aggasztó méreteket ölt az országban. A kormány és a civil társadalom egyetért abban, hogy a korrupció megfojtja a gazdaságot, és kompromittálja az igazságszolgáltatást. S bár ezt a kormány elismeri, mégsem tett érdemi lépést, hogy megszabadítsa az országot ettől a csapástól.”
„Úgy tűnik, a szegényeket az állam semmibe veszi. Jobb egészségügyi rendszerért kiáltó szavuk nem talál meghallgatásra. Szeretnének egy számukra is megfelelő tömegközlekedési rendszert, de mindezidáig csak megszámlálhatatlan ígéretet kaptak, konkrét tettet egyet sem” – olvasható a nyilatkozatban.
„Nem világos számunkra, püspökeitek számára, hogy országunk vezetői rendelkeznek-e kellő ismerettel, képességgel, érzelmi stabilitással és szociális érzékenységgel, hogy megoldhassák azokat a kérdéseket, melyekkel egy nemzetként kell szembenéznünk. Tőlük csak annyit hallunk, hogy rossz sorsunkért a külföldieket, a gyarmatosítást, a fehér telepeseket és az úgynevezett belső ellenségeket hibáztatják. Mikor vállalunk felelősséget saját ügyeinkért? Mikor vetjük alá magunkat a nemzeti felelősségvállalás követelményeinek?”
A koronavírus-járvány krízisével kapcsolatban a nyilatkozat úgy fogalmaz: „Egészségügyi intézményeink összeomlottak. Orvosaink és ápolóink úgy érzik, semmibe veszik őket. Mint püspökök, igyekeztünk tisztességes párbeszédet kezdeményezni az egészségügyi személyzetről és az egészségügyi intézményekről, de becsapták az orrunk előtt az ajtót. Ha növekszik a koronavírussal fertőzöttek száma, mégis kihez forduljon az ország? Kórházaink hiányos készletei mellett keserűen konstatáljuk, hogy a kormánytisztviselőknek több védőfelszerelésük van, mint ápolóinknak és orvosainknak” – zárták soraikat a püspökök.
A kormány visszautasította a katolikus püspökök kritikáit, azzal vádolva őket, hogy „válságot kreálnak”. A kormány reakcióját követően augusztus 16-án, vasárnap Paolo Rudelli, Zimbabwe apostoli nunciusa személyesen fejezte ki szolidaritását Robert Christopher Ndlovu hararei érseknek. A Zimbabwei Egyházak Tanácsa (Zimbabwe Council Of Churches) is arra kérte Emmerson Mnangagwa elnököt, állítsa le a Katolikus Egyház elleni támadásokat.
Zimbabwe egy Magyarország területénél négyszer nagyobb (390 757 km²) ország Afrika déli részén. Lakossága 16,5 millió fő; egynegyede HIV-vírussal fertőzött. A zimbabwei volt Afrika legiskolázottabb népessége, az országot pedig az ezredfordulóig a kontinens éléskamrájaként tartották számon.
Robert Mugabe hosszan tartó diktátor-elnöksége szegénységbe és káoszba taszította az országot, és 2017-ben puccsal hatalomra jutott utóda, Emmerson Mnangagwa alatt sem javult a helyzet.
A lakosság 69,2 százaléka protestáns, 8 százaléka római katolikus, 0,7 százaléka muszlim.
(Forrás: Wikipédia)
Fordította: Balláné Sárközi Jáhel
Forrás és fotó: Fides.org
Magyar Kurír
