Szinte felére csökkent a tanári képzésre jelentkezők száma
Kihirdettéki a felsőoktatási ponthatárokat, a felvételizők 74,5 százalékát fel is vették. Kevésbé örömteli hír azonban, hogy 19 éve idén jelentkeztek a legkevesebben a felsőoktatásba, mindössze 91 460-an. 100 ezer alatti jelentkezői szám a 2000-es évek eleje óta sem fordult elő itthon. Ezen belül is különösen szomorú a helyzet a tanári képzéseken, pedig az ország eleve súlyos pedagógushiánnyal küzd.
„Nagyon nagy gondban van a pedagógus szakma, hiszen a nyugdíjba menők száma most már meghaladja azokét, akik pályára álltak, és úgy tűnik, most már azokét is, akik egyáltalán jelentkeztek” – jelentette ki az ATV pénteki műsorában Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének volt elnöke. Mendrey a PDSZ felmérésére hivatkozott, ami szerint a következő években ötezer felett lesz a nyugdíjba vonuló pedagógusok száma, ami lassan a duplája az új belépők számának.
Az osztatlan tanári képzésre pedig mindössze 3192-en jelentkeztek idén, ami jelentős csökkenés a tavalyi 5319-hez képest.
A többi pedagógusképzésen is hasonló esés volt tapasztalható a 2019-es adatokhoz képest: tanítónak 1511-en jelentkeztek (tavaly 3116-an), gyógypedagógusnak 2713-an (tavaly 3850-en), óvodapedagógusnak 2292-en (tavaly 4803-an) és csecsemő- és kisgyermeknevelőnek 1106-an (tavaly 2789-en).
Mendrey szerint két fő oka van annak, hogy idén ennyivel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba: az egyik, hogy „beérett az elmúlt időszak vetése”, azaz az arra irányuló kormányzati kommunikáció, hogy nem érdemes egyetemi képzést végezni, célba ért. Másrészt a koronavírus miatti bizonytalanságok az érettségi körül sokakat eltántoríthattak a jelentkezéstől.
Viszont a pedagógushiány szempontjából tényleg tragikus a jelentkezők visszaesése. Mendrey szerint „bőven belátható időn belül” – nagyjából öt éven belül – „nagyon nagy krach lesz”. Főleg az olyan területeken lesz gyorsan érzékelhető, mint a kémia, fizika és biológia, ahol az ezeket a szakokat elvégzők inkább elmennek kutatónak, semmint tanári pályára lépnének. Valójában ezeknél a tárgyaknál már most óriási a hiány, az iskolaigazgatók átképzésekkel, helyettesítésekkel próbálják a megfelelő ellátást biztosítani, ez azonban nem megoldás a problémára.
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár július 18-án a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt, hogy „több tízezer” olyan tanári végzettségű ember van a munkaerőpiacon, aki más területen dolgozik. Az államtitkár szerint őket kellene át- és visszacsábítani a pályára, amiben véleménye szerint akár a koronavírus-járvány is „lehetőséget” jelent, mivel annak következtében csökkent a munkahelyek száma. Ez pedig esélyt ad ad a pedagógus álláshelyek feltöltésére. Mendrey László szerint ezzel a gondolattal csak az a probléma, hogy itt többnyire magas képzettségű emberekről van szó, akik nem véletlenül nem tanári pályán vannak, hanem azért, mert máshol sokkal jobb bérekért és körülmények között dolgozhatnak.
Az ATV-s interjú során a volt PDSZ elnök kitért az iskolaőrök kérdésére is. A napokban okozott felháborodást, hogy kiderült, a szeptembertől mintegy ötszáz iskolában bevezetendő iskolaőrség tagjai magasabb fizetést kapnak, mint egyes pedagógusok. Ez Mendrey szerint „nem korrekt”, a PDSZ pedig egyenesen „bicskanyitogatónak” nevezte az iskolaőröknek szóló állásajánlat egyes pontjait.
A PDSZ volt elnöke elmondta, hogy a helyzeten csak az javíthatna, ha a bérekben, a munkakörülményekben és a megbecsülésben azonnali javulás lenne tapasztalható a pedagóguspályán. Ennek hiányában azonban beláthatatlan, hogy mi lesz néhány év múlva a magyar oktatásban.
(Pósfai Orsi, merce.hu)
