Cserdi polgármestere életében történelmet írt
A kedden reggel holtan talált Bogdán László közösségért végzett munkája sokak számára példaértékű lehet. Bogdán László 2006 óta volt a Baranya megyei falu polgármestere. Nevét legalább annyian ismerik, mint magát a települést, hiszen neki köszönhetően megtörtént, amit hosszú évtizedek alatt egyetlen politikai párt vagy vezető sem tudott megtenni. A korábban a bűnözéstől hemzsegő település virágzik az összefogásnak köszönhetően, melynek szellemi atyja Bogdán László volt.
Nélküle - és persze a lakók nélkül - nem jöhetett volna létre mindaz, ahol most tartanak. Nincs a faluban magára hagyott ember, mindenki dolgozik, tüzelőt osztanak, így senki sem fázik télen, a munka pedig szent. A polgármester egyszer azt nyilatkozta, hogy a cigánykérdés nem probléma, hanem feladat. Aztán be is bizonyította, hogy ezt a feladatot meg lehet oldani, csak akarni és tenni kell.
Cserdi nagyrészt romák lakta faluként sokáig csak küszködött. A lakók közül sokan az alkohol rabjai voltak, emiatt, valamint a kilátástalannak tűnő nélkülözés miatt magas volt a bűnözési ráta is. Bogdán László maga is szegény cigány családban született, de önerőből felküzdötte magát a ranglétrán. Mivel családjának nem volt pénze a taníttatására, saját magát képezte, jó állást szerzett, és amikor 2002-ben Cserdi alpolgármestere lett, dolgozni kezdett azon, hogy a falu többi lakója is esélyt kapjon a jobb életre.
Elsődlegesnek tartotta a megfelelő oktatás bevezetését, valamint a tehetséggondozást. Segélyek helyett megtanította küzdeni és dolgozni a lakókat: háztáji gazdaság üzemeltetéséhez szükséges oktatást indított, valamint közmunka-lehetőséget biztosított, melynek keretében a helyiekkel együtt javítottak a családi házak állapotán. Néhány év alatt elérte, hogy a faluban szinte teljesen megszűnt a munkanélküliség, ezzel együtt pedig a bűnözés is, pedig addig Cserdi produkálta az ország egyik legrosszabb bűnözési statisztikáját.
A problémákról beszélni kell
Addig nem látott módszerei az egyértelmű, kézzelfogható eredmények ellenére országos vitákat váltottak ki. Egyik legmegosztóbb projektje a börtönlátogatási program, vagy ahogy ő nevezte köcsögmentesítés volt, melynek keretében roma gyerekeknek mutatta meg, milyen az élet a fiatalkorúak és a felnőttkorú elítéltek börtönében. Kritikus és szókimondó stílusa sem mindig talált értő fülekre annak ellenére, hogy a település szemmel láthatóan jelentős fejlődésnek indult.
Úgy tartotta, arra van szükség, hogy szépítgetés nélkül kimondjuk a problémákat. Példát mutatott, hiszen nemcsak kiosztotta a munkát a közösségben, részt is vett abban, és nagy hangsúlyt fektetett a kölcsönös tiszteletre. A cigány értelmiségiek közül is egyre többen vélték hatékonynak, sőt országosan követendőnek a romák felzárkóztatására irányuló stratégiáját.
Egyik legismertebb interjújában kendőzetlenül beszél arról, miért fontos, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy a tetteiknek következménye van. Elsősorban a fejekben kellett rendet tenni: elmondta azt is, hogy korábban menőnek számított, ha valaki börtönben volt. Szerencsére ez megváltozott, ahogyan a lakók gondolkodása is: ezt a nyilatkozó helybéliek is alátámasztották. Bogdán László hangsúlyozta, nemcsak Cserdiben lenne szükség változásra, hanem az egész országban.
- A cigányság nem egy szenzitív téma, amiről nem lehet beszélni, meg a problémákról, amik körülvesznek minket. Igenis vannak, és ezeket ki kell mondani. Jobb lesz, ha az asztal alá rejtjük el, ha a fiókba tesszük? Akkor megoldódik? - tette fel a kérdést a videóban, amelyben a kettős mércéről is beszélt.
"Máshogy kell csinálni mindent"
Egyik legutolsó interjújában a koronavírus okozta helyzetről, a nehézségekről és a tanulságokról elmélkedett. Kiderült a beszélgetésből, hogy személyesen segített az időseknek a bevásárlásban és az ügyintézésben, amit megtisztelőnek érzett: úgy vélte, ettől szorosabbá vált a kapcsolatuk, még lojálisabb és megértőbb lett. Nem mutogat senkire, nem keres felelősöket, csak támogat, amit csak a rászorulókért, és nem a külvilág miatt tesz.
- Azt vettem észre, hogy a járvány egy dologra rávilágított: ahogy eddig éltünk, ahogy eddig cselekedtünk, és ahogy eddig nem tettünk másokért, azt mostantól másképp kell csinálni. Máshogy kell csinálni mindent. (...) Nem szabad egy faluvezetőnek azt sugallnia a lakói felé, hogy a baj akkora, hogy ne tudjunk összetartani.
Bogdán László 2009-ben megkapta az Év hőse címet a Reader's Digest magazintól. 2013-ban ő lett az Év embere Baranya megyében. 2015-ben Civil Becsületrenddel tüntették ki, és ugyanebben az évben ő lett Magyarország tehetséggondozó nagykövete. 2020 januárjában Raoul Wallenberg-díjat kapott a kisebbségi és többségi társadalom békés együttéléséért végzett munkájáért, és övé lett a Magyar Jótékonysági Díj is.
(femina.hu)
