A nyugati világgal szembehelyezkedő döntés – Egy ortodox teológus a Hagia Sophia átalakításáról
Recep Tayyip Erdoğan török elnök július 10-én, pénteken rendeletet adott ki a Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására vonatkozóan. Konstantin Nikolakopoulos müncheni ortodox teológiaprofesszor állásfoglalása a Deutsche Welle honlapján jelent meg – a Vigilia folyóirat ebből tett közzé részletet közösségi oldalán.
Az ortodox keresztények nagyon csalódottak. Természetesen ilyen döntésre számítottunk. Alapjában azonban nem vallási kérdésről volt szó: a döntés pontosan illeszkedik ahhoz a provokatív politikához, amelyet Erdoğan török elnök az elmúlt években követett. Tudta, hogy a Hagia Sophia átalakítása minden keresztényt érinteni fog, különösen az ortodoxokat. A döntés végső soron azonban az egész nyugati világgal szembehelyezkedik. Az elnök a hatalmát akarja demonstrálni.
Erdoğan nemcsak a muszlim világot akarja uralni, de azt is be akarja bizonyítani, hogy Törökország nagyhatalom, amely senkitől sem fél.
Természetesen nacionalizmus és fundamentalista iszlamizmus is mozgatja.
Nem pusztán a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarkátussal van vitája, amelynek már a puszta léte is évtizedek óta bosszantja (a patriarkátusnak ezért sok mindenen kellett keresztülmennie az elmúlt években). A török állam ugyan nem ismeri el az ortodoxia vallási vezetőjének, méltósággal viseli a helyzetet. Bartholomaiosz pátriárka ragaszkodik hozzá, hogy a patriarkátus székhelye Isztambulban maradjon, noha sokan mást tanácsolnak neki. Nacionalista politikai erők „kígyófészeknek” nevezik az egyetemes patriarkátust, sőt merényletek is történtek a pátriárka ellen.
Sajnos más országok nem foglaltak állást határozottan a kérdésben.
Franciaország és Oroszország részéről volt tiltakozás, de túl későn és túl csendesen. Németország nem foglalt állást. Az UNESCO csak csütörtökön adott ki nyilatkozatot, amelyben felszólítja Erdoğant (bár inkább csak kéri tőle), hogy ne tegye meg a tervezett lépést.
El tudom képzelni, hogy a Hagia Sophiát valóban mecsetként fogják használni, noha nem könnyű. Szűkebb körben már az elmúlt években is szerveztek muszlim istentiszteleteket a templomban, például május 29-én, Konstantinápoly 1453-as elestének emléknapján. Most ezt a gyakorlatot fogják folytatni. De azt is el tudom képzelni, hogy az UNESCO és egy sor ország ragaszkodni fog hozzá, hogy a hét bizonyos napjain a Hagia Sophia múzeumként is funkcionáljon – mondta el Konstantin Nikolakopoulos müncheni ortodox teológiaprofesszor.
Forrás: Vigilia Szerkesztősége Facebook-oldala
Magyar Kurír
