Milyen lenne az éghajlat az emberek nélkül?
A kutatók több mint 12 ezer év klímaadatait elemezték, és arra jutottak, hogy az emberek tulajdonképpen lelassították a természetes globális lehűlést, sőt a visszájára fordították.
Hogy a Föld melegszik, az nem kérdés, a hőmérsékleti adatok is igazolják. A vita tárgya inkább az szokott lenni, hogy ez természetes folyamat, az emberi tevékenység gyorsítja fel, esetleg ez okozza az egészet. A hőmérsékleti adatok úgy az 1880-as évekig elérhetőek visszamenőleg, felmerül tehát a kérdés, hogyan lehet 12 ezer év adatait elemezni.
Néhány hónappal ezelőtt egy 93 tudósból álló csapat átfogó tanulmányt publikált a paleolit időszak klímájáról, ami az elmúlt 12 ezer évet elemzi. 1319 adatrekordot tartalmaz, amiket tavakból, tengeri üledékekből, barlangok lerakódásaiból, korallokból, gleccserek jégmagjából gyűjtöttek, világszerte 679 helyről. Ennek segítségével voltak képesek feltérképezni a felszíni levegő hőmérsékletének változásait, amit aztán összehasonlítottak a 19. század átlagával, hogy kiderüljön, az ipari forradalom milyen hatással volt az éghajlatra. A várakozásoknak megfelelően 12 ezer évvel ezelőtt sokkal hidegebb volt, mint a 19. században.
Aztán fokozatosan emelkedett a hőmérséklet, és olyan 6500 évvel ezelőtt tetőzött, majd lassan, de biztosan hűlni kezdett. Nem kell gyors és azonnal léhűlésre gondolni, a kutatók szerint ezer évente 0,1 Celsius-fok lehetett a mértéke, és az elmúlt évszázadok kis jégkorszaka lehetett a csúcspontja.
Aztán jött az ipari forradalom, ami mindent megváltoztatott, és azóta a Föld melegszik – ma gyorsabban, mint eddig valaha. A 19. század közepe óta 1 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet, ami kiugróan magas az eddigi tendenciákhoz képest. Darrell Kaufman, a kutatás vezetője arról beszélt, hogy bár az éghajlatváltozás egy eddig feltérképezetlen terület, de így is érdekes megnézni a tendenciákat, hogy megértsük, mi benne az emberek szerepe.
(index.hu)
