Ferenc pápa: Az élet és az öröm teljességét akkor éljük át, ha elajándékozzuk magunkat! Ferenc pápa
Június 28-án a Szentatya a vasárnapi evangélium súlyos mondatairól, többek között a kereszthordozás kötelességéről, a teljes élet és öröm elérésének titkáról elmélkedett a déli Angelus elimádkozása előtt, utána pedig főleg a szíriai, a libanoni, az ukrajnai és a jemeni lakosságért kért imát. Ferenc pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.
Kedves testvérek, jó napot kívánok!
Ezen a vasárnapon az evangélium (vö. Mt 10,37–42) nyomatékosan megismétli a felhívást, hogy teljesen és tétovázás nélkül éljük meg elköteleződésünket az Úr mellett. Jézus arra kéri tanítványait, hogy vegyék komolyan az evangélium által támasztott követelményeket, akkor is, ha az áldozatot és erőfeszítést igényel.
Első szigorú kérése azokhoz, akik követik őt, az, hogy az iránta tanúsított szeretetet helyezzék a családi kötelékek fölé. Azt mondja: „Aki apját vagy anyját, fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám” (Mt 10,37). Jézus természetesen nem akarja lebecsülni a szülők és a gyermekek iránti szeretetet, de tudja, hogy a rokoni kapcsolatok, ha első helyre tesszük őket, eltéríthetnek a valódi jótól. Látjuk: némely korrupció a kormányokban éppen azért történik, mert a rokonság iránti szeretet nagyobb a hazaszeretetnél, és rokonokat helyeznek fontos pozíciókba. Ugyanez igaz Jézussal kapcsolatban is: amikor a [családtagok iránti] szeretet nagyobb, mint az iránta tanúsított szeretet, az helytelen. Mindannyian sok példát említhetnénk erre. Nem is beszélve azokról a helyzetekről, amikor a családtagok iránti szeretet az evangéliummal ellentétes döntésekkel keveredik. Amikor viszont az Úr iránti szeretet irányítja és megtisztítja a szülők és a gyermekek iránti szeretetet, akkor az teljesen termékennyé válik, és jó gyümölcsöket hoz magában a családban és messze azon túl is. Ebben az értelemben mondja Jézus ezt a mondatot. Azt se felejtsük el, hogy Jézus szemrehányást tesz a törvénytudóknak, akik nem engedik, hogy az emberek megadják szüleiknek a legszükségesebbeket, s helyette azt követelik tőlük, hogy az oltárhoz vigyék, a templomnak adják (vö. Mk 7,8–13). Megfeddi őket! A Jézus iránti igazi szeretet igazi szeretetet kíván meg a szülők és a gyermekek iránt, de ha először a családi érdekeket követjük, az mindig tévútra vezet bennünket.
Aztán Jézus azt mondja tanítványainak: „Aki nem veszi fel a keresztjét, és nem követ engem, nem méltó hozzám” (Mt 10,38). Ez azt jelenti, hogy azon az úton kell követni, amelyen ő maga végigment, kitérők nélkül. Nincs igazi szeretet kereszt nélkül, vagyis személyesen fizetett ár nélkül. Erre ad példát sok anya és sok apa, akik megannyi áldozatot hoznak gyermekeikért, valódi áldozatokat hoznak, kereszteket hordoznak, mert szeretnek. És a kereszt, ha Jézussal együtt hordozzuk, nem kelt félelmet, mert ő mindig mellettünk áll, hogy támogasson bennünket a legkeményebb megpróbáltatás idején, hogy erőt adjon és bátorságot öntsön belénk. Izgulni sem érdemes életünk megőrzéséért, rettegő és önző magatartással. Jézus figyelmeztet: „Aki megtalálja életét, elveszíti azt, de aki értem elveszíti életét – vagyis szeretetből, Jézus iránti szeretetből, felebaráti szeretetből, mások szolgálatában –, megtalálja azt” (Mt 10,39). Ez az evangélium paradoxona. De hála Istennek, erre is számos példánk van! Napjainkban is látjuk. Mennyi, de mennyi ember van, aki keresztet hordoz, hogy segítsen másoknak! Feláldozzák magukat, hogy segítsenek a rászorulóknak ebben a világjárványban. De Jézussal mindig képesek vagyunk rá! Az élet és az öröm teljességét akkor éljük át, ha elajándékozzuk magunkat az evangéliumért és testvéreinkért, nyitottsággal, befogadással és jóindulattal.
Ha így teszünk, megtapasztalhatjuk Isten nagylelkűségét és háláját. Jézus emlékeztet rá bennünket: „Aki titeket befogad, engem fogad be, […]. S ha valaki csak egy pohár friss vizet ad is e legkisebbek […], nem marad el a jutalma” (Mt 10,40.42). Az Atyaisten nagylelkű hálája a testvérek iránti szeretet és szolgálat legkisebb gesztusát is számon tartja. Ezekben a napokban hallottam egy paptól, hogy meghatódott, amikor a plébánián odament hozzá egy kisgyerek, és azt mondta neki: „Atya, ezek az én megtakarításaim, nem sok, de a szegényeinek szeretném adni, azoknak, akik rászorulnak a járvány miatt.” Nem sok, de igenis sok! Isten hálája fertőző hála, mely segít mindannyiunknak, hogy hálásak legyünk azoknak, akik törődnek szükségleteinkkel. Amikor valaki valamilyen szolgálatot kínál nekünk, nem szabad azt gondolnunk, hogy minden jár nekünk. Nem, sok szolgálatot ingyen végeznek. Gondoljatok csak az önkéntességre, amely az olasz társadalom egyik legnagyobb értéke. Az önkéntesek… És hányan adták oda az életüket ebben a világjárványban! Szeretetből teszik, egyszerűen szolgálnak. A hála, az elismerés elsősorban a jólneveltség jele, de a keresztény ember jellemző vonása is. Egyszerű, ám hamisítatlan jele Isten országának, mely az ingyenes és hálás szeretet országa.
A Boldogságos Szűz Mária, aki saját életénél is jobban szerette Jézust, és egészen a keresztig követte őt, segítsen, hogy mindig nyitott, készséges szívvel álljunk Isten elé, és engedjük, hogy az ő igéje megítélje viselkedésünket és döntéseinket!
A Szentatya szavai az Angelus elmondása után:
Kedves testvérek!
Június 30-án, kedden lesz az Európai Uniónak és az Egyesült Nemzetek Szervezetének negyedik konferenciája, melynek célja „Szíria és a térség jövőjének támogatása”. Imádkozzunk ezért a fontos találkozóért, hogy javulást tudjon elérni a szír nép és a szomszédos népek, különösen Libanon drámai helyzetén, abban a súlyos szociális-politikai és gazdasági válságban, amelyet a világjárvány még súlyosabbá tett. Gondoljatok arra, hogy éhező gyermekek vannak ott, akiknek nincs mit enniük! Kérem, hogy a vezetők legyenek képesek békét kötni.
Kérlek benneteket, hogy a jemeni lakosságért is imádkozzatok. Ott is különösen a gyermekekért, akik szenvednek a súlyos humanitárius válság miatt. Továbbá azokért, akiket Ukrajna nyugati részén súlyos áradások sújtottak: tapasztalhassák meg az Úr vigasztaló erejét és testvéreik segítségét!
Szeretettel köszöntelek mindannyiatokat, rómaiak, Olaszországból és más országokból érkezett zarándokok! Zászlókat látok: lengyel, német és sok további! Külön is üdvözlöm azokat, akik ma délelőtt részt vettek itt, Rómában a kongói rítusban bemutatott misén, és imádkoztak a Kongói Demokratikus Köztársaságért. Üdvözlöm az itt jelen lévő kongói küldöttséget. Derék emberek ezek a kongóiak!
Áldott vasárnapot kívánok mindnyájatoknak! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! És holnap újra találkozunk Szent Péter és Pál ünnepe alkalmából!
Fordította: Tőzsér Endre SP
Fotó: Vatican.va
Magyar Kurír
