Két hír a magyar menekült-kérdésről
Mintegy százezer magyar kért tartós letelepedési engedélyt Nagy Britanniában, és az Európai Unió megvétózta a magyar menekült-politikát. Részletek:
1. A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint meghaladta a 3,5 milliót azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyt kértek a brit hatóságoktól, több mint 3,1 millióan pedig már megkapták a határidő nélküli tartózkodási jogosultságot. A magyarok közül eddig csaknem százezren kértek tartós nagy-britanniai letelepedési engedélyt.
2. Az Európai Bíróság el akarja érni, hogy a magyar hatóságok elbíráljanak menedékkérelmeket. A magyar szabályozás ugyanis arra épül, hogy a hatóságoknak ne is kelljen eljutni például annak a kérdésnek a megválaszolásáig, hogy kaphat-e a menekültstátuszt, aki egy polgárháborúból menekül, aki nemi identitása miatt üldöztetésnek van kitéve, vagy akit vallási alapon hátrányosan különböztetnek meg. Ennek érdekében a magyar jog bevezette a "biztonságos tranzitország” fogalmát, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy aki Szerbia felől éri el Magyarországot (de ebből a szempontól minden szomszédos ország biztonságos tranzitország, mert sehol nincs háború), annak a kérelmét el sem bírálják, hanem azonnal elutasítják. Konkrét eset kapcsán március 19-én erről a gyakorlatról állapította meg az Európai Bíróság, hogy sérti az uniós jogot, és erre hivatkozással nem lehet eltekinteni a kérelem érdemi elbírálásától.
A magyar jogi konstrukció másik lényeges eleme a tranzitzóna intézménye, amelyről csütörtökön mondta ki az Európai Bíróság, hogy egyrészt őrizetnek minősül, másrészt 28 nap elteltével senkit sem lehet ott fogva tartani, biztosítani kell a belépést számukra Magyarországra, sőt, gondoskodni kell elhelyezésükről is.
A Magyar Helsinki Bizottság képviselte ebben a perben is az érintetteket: egy afgán házaspárt és egy iráni férfit és a fiát, akik a szegedi bíróságon támadták meg Afganisztánba és Iránba történő kiutasításukat, amelyet megelőzött a menedékkérelmük jogerős elutasítása. Ugyancsak megtámadták a tranzitzónában való őrizetüket is, a szegedi bíró pedig előzetes döntéshozatalt kérve az Európai Bírósághoz fordult. A döntésben a luxemburgi bírák kerek-perec azt a sokat hangoztatott magyar érvelést is elutasították, hogy a tranzitzóna nem zárt, mert Szerbia felé bármikor el lehet hagyni. A szerb hatóságok ugyanis nem veszik át innen a menedékkérőket, ezért egy jogellenes lépés lenne, ha a zónából Szerbiába menne valaki, erre pedig senkit sem lehet kényszeríteni. Ráadásul ezzel elveszítenék azt a lehetőséget, hogy Magyarországon menedékkérelmet adjanak be. Az ítélet felhívta az ügyben eljáró magyar bíróság figyelmét, hogy a 28 napot meghaladó fogva tartás esetén (az érintetteket 464, illetve 526 napja tartják fogva) döntést tud hozni a négy személy szabadon bocsátásáról az uniós jog alapján abban az esetben is, ha a magyar jogszabály ezt nem teszi lehetővé. Tehát a konkrét ügyekben, a luxemburgi ítélet alkalmazásával az afgán házaspárt, valamint az iráni férfit és fiát bírói döntéssel szabadon kell bocsátani. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tranzitzónában való fogva tartásról, azaz őrizetről nincs a hatóság által kibocsátott írásos, bíróság előtt támadható döntés.
Ezzel a magyar állam nagyon súlyos jogsértéseket követett el és ezt a gyakorlatát jelenleg is folytatja.
Arra lehetőségük van a magyar hatóságoknak, hogy őrizetbe vegyenek menedékkérőket, ennek azonban jogszabályban felsorolt esetekben van helye, szabályozott eljárás keretében, de négy hetet meghaladóan a tranzitzónákban erre akkor sincs lehetőség.
Ahogy korábban jeleztük, a konkrét ügy része, hogy a négy személlyel szemben korábban a magyar hatóság – az eredménytelen szerbiai kiutasítást követően – elrendelte Afganisztánba, illetve Iránba történő kiutasításukat. Az Európai Bíróság döntése alapján ezt a magyar bíróságnak meg kell semmisíteni és lehetőséget kell számukra biztosítani, hogy beadják a menedékkérelmüket – amit viszont nem lehet elutasítani a “biztonságos tranzitország”-ra történő jogellenes hivatkozással. Úgy fogalmaz az ítélet, hogy az újólag beadott kérelmet el lehet utasítani – hacsak nem merülnek fel új körülmények vagy tények. Márpedig új körülménynek (és ténynek) kell tekinteni a Bíróság azon ítéletét, amely megállapítja, hogy a nemzeti szabályozásban előírt elfogadhatatlansági ok ellentétes az uniós joggal.
Amennnyiben Magyarország meg szeretne felelni az Európai Bíróság döntésének, akkor a jelenleg a tranzitzónában 28 napon túl fogva tartottakat minél hamarabb szabadon kell bocsátani és gondoskodni kell elhelyezésükről.
Az idegenrendészeti eljárásokban pedig ezen túl nem lehet alkalmazni azokat a szabályokat, amelyekről az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy sértik a közösségi jogot.
A zónában lévő menedékkérőktől pedig be kell fogadni menedékkérelmüket, amelyek elbírálását – mint fentebb jeleztük – nem lehet elutasítani arra hivatkozással, hogy Szerbiából érkeztek. Egy következő, de szükséges lépésnek tűnik ezek alapján, hogy az Országgyűlésnek hatályon kívül kell helyeznie a közösségi jogot sértő magyar szabályokat – ellenkező esetben a magyar közigazgatásnak az uniós joggal ellentétes jogszabályokat kellene alkalmazni, ami újabb eljárásokat és elmarasztalásokat eredményezne.
(index.hu)
