Amazónia az Istenről és az emberről is tanít bennünket – Egy brazil püspök a szinódus fő témáiról
Az Amazónia térségével foglalkozó rendkívüli püspöki szinódus egyik felszólalója, Piergiuseppe Conti, a brazil macapài egyházmegye püspöke volt. Az olasz származású főpásztor október 12-én, szombaton a Vatican News olasz nyelvű szerkesztőségének adott interjút.
Macapà a brazíliai Amapá állam székhelye. Az Amazonas folyó mentén lévő város az egyenlítő vonalán fekszik, amit a városban egy obeliszk jelöl. Észak felé közel van Francia Guyana, ahol több őslakos nép él az őserőben, ugyanakkor Macapà egy félmilliós város. Ez a kettősség fontos dologra mutat rá Amazónia társadalmi és pasztorációs helyzetével kapcsolatban. Ott vannak a nagy kiterjedésű erdők, ahol számos őslakos közösség él a folyó mentén, ugyanakkor sokan laknak a városokban is. A papok zömmel a városokban vannak, hogy el tudják látni az ottani lelkipásztori feladatokat. Ám nehezen tudják elérni a vidéki plébániákat.
Piergiuseppe Conti rámutatott: el kell ismernünk, hogy vannak olyan területek, ahová a papok évente csak párszor jutnak el. Például van egy plébániai központ, amihez több száz kisebb közösség tartozik, és a központban évente kétszer tudnak szentmisét bemutatni. Másutt jobb a helyzet, de általában gondot okoz a rendszeres szentáldozás. A helyzetet súlyosbítja a pünkösdi-karizmatikus mozgalomhoz tartozó szekták elterjedése; ezek a felekezetek templomokat építenek a folyóparton és vidéken is, és vannak saját lelkészeik, akik helyben laknak.
A katolikus papok végzik a munkájukat: látogatják a közösségeket, kiszolgáltatják a szentségeket, emellett foglalkoznak az animátorok képzésével is, akik ott maradnak a közösségekben. Ugyanakkor szükségünk van olyan szolgálattevőkre is, akik valamiképpen az Egyházat képviselik a közösségekben, és meghatalmazásuk van arra, hogy ellássák a népet mindazzal, ami szükséges a szentségi élethez.
Piergiuseppe Conti arra a kérdésre, mit hozott magával a szinódusra, azt válaszolta: „Ezt mondták nekem otthon az emberek: Nem szabad elpusztítani az őserdőt! Szükségünk van tiszta vízre, halakra a folyóban, az erdő és a mező gyümölcseire. Mindez a fennmaradás forrása lehet miközben Amazónia továbbra is kert marad, mely nemcsak az Istenről tanít bennünket, hanem az emberről is, aki békében él, hasznosítva mindazt, amit Isten nekünk adott Amazónia csodálatos területén.”
Forrás: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
