Egy békességszerző kapta az idei Nobel-békedíjat
Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnöknek ítélték oda az idei Nobel-békedíjat az Eritreával elért békekötés érdekében tett erőfeszítéseiért – jelentették be október 11-én Oslóban.
Etiópia és Eritrea 1998 és 2000 között vívott határháborút egymással, és a hosszú évekig tartó ellenséges viszony után 2018 júliusában állították helyre a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat.
Abij Ahmed Ali azzal érdemelte ki a Nobel-békedíjat, hogy meghatározó szerepet töltött be az Etiópia és Eritrea közötti határvita megoldásában – állt a díjat odaítélő norvég bizottság indoklásában. „Egy békés, stabil és sikeres Etiópia számos pozitív mellékhatással is jár majd, megerősíti a régió országai közötti testvériséget” – mondta Berit Reiss-Andersen, a bizottság elnöke, hozzátéve, hogy a díjjal elismerik és bátorítják az etióp miniszterelnök arra irányuló szándékát, hogy jövőre demokratikus választásokat tartsanak a kelet-afrikai országban.
Abij Ahmed a bejelentés után úgy fogalmazott, meghatódott, és nagy izgalommal tölti el, hogy ő lett az idei díjazott. „Ez olyan kitüntetés, amelyet Afrika kapott, amelyet Etiópia kapott, és azt gondolom, hogy a többi afrikai ország vezetőjére pozitív hatással lesz a kontinens békefolyamatában” – mondta az etióp kormányfő.
A 9 millió svéd koronával (830 ezer euró) járó Nobel-békedíjat december 10-én adják át Oslóban a kitüntetést megalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján. Idén 301 jelölt közül válogatott a békedíjról határozó bizottság.
Eritrea 1993-ig Etiópia egyik tartománya volt, de függetlenségi harc árán kivált belőle, majd a két ország háborút vívott és a közelmúltig ellenséges viszonyban állt egymással. A diplomáciai olvadás csak 2018 nyarán indult meg, amikor Etiópia új reformista miniszterelnöke, Abij Ahmed Ali bejelentette, hogy teljesen elfogadja a két ország között 2000-ben Algírban kötött békemegállapodás feltételeit, amelyeket a korábbi etiópiai kormányok elutasítottak.
Abij Ahmed Ali etióp miniszterelnök és Iszajasz Afeverki eritreai elnök
az eritreai nagykövetség újranyitási ünnepségén
Addisz-Abebában 2018. július 16-án
Csaknem húsz év után újra találkozott egymással a két ország vezetője, kölcsönösen újranyitották nagykövetségeiket, és a hadiállapot megszűnésével az etiópiai légitársaság is újra járatot indított Eritreába. Abij Ahmed Ali és Iszajasz Afeverki eritreai elnök tavaly szeptemberben Dzsiddában (Szaúd-Arábia) békemegállapodást írt alá, amely a 2018 nyarán létrejött történelmi kiegyezés megerősítése volt.
A belpolitikában Abij Ahmed Ali szakított elődeinek autoriter kormányzási stílusával, több ezer politikai foglyot engedett szabadon, feloldotta a betiltott politikai pártokra kirótt korlátozó intézkedéseket, és nemzeti megbékélési bizottságot hozott létre. Erőfeszítéseit azonban továbbra is beárnyékolják az Etiópián belüli ellenségeskedések.
A kereszténység Etiópia ősi vallása, a hagyomány szerint az első etióp hívőt maga Fülöp apostol keresztelte meg Jeruzsálemben az 1. században. Etiópia lakossága ma közel 110 millió fő, amelynek 60 százaléka keresztény – nagy többségük az etióp ortodox egyház híve, 18 százalékot tesz ki a különböző protestáns felekezetekhez tartozók aránya, a katolikusoké azonban kevesebb mint egy százalék. A lakosság 35 százaléka muszlim, akik körében egyre erősödik a radikalizmus. Az Open Doors keresztény emberi jogi civil szervezet szerint Etiópia a keresztényüldözés tekintetében legnagyobb veszélyben lévő harminc ország közé tartozik.
Az etióp kormányfői hivatal a díjról határozó norvég bizottság bejelentésére úgy reagált: egész Etiópia nagy büszkeséggel fogadta, hogy az ország miniszterelnökének ítélték oda az idei Nobel-békedíjat, és az elismerés az etiópiaiak „közös győzelme”. Egész nemzetünk nagyon büszke – írta a hivatal Twitter-oldalán. Közleményükben kiemelték: a Nobel-békedíj elismerése mindannak a munkának, amelyet Abij Ahmed Ali végzett „az egységesség, az együttműködés és az együttélés” érdekében.
Forrás: Híradó.hu
Fotó: Wikimedia Commons; MTI
Magyar Kurír
