Henryk Hoser: Međugorje egyházi státusza nem, de sok minden egyéb változott
Az olasz püspöki konferencia hírportálja, az Agen-SIR munkatársa beszélgetett Henryk Hoser püspökkel, a Ferenc pápa által kinevezett međugorjei plébánia különleges apostoli vizitátorával szolgálatáról és a szolgálati idején történt változásokról.
Minden nyáron zarándokok milliói érkeznek Međugorjéba a béke és imádság különleges légkörét keresve, amelyet a Bosznia-Hercegovina dombjai között található település kínál mindazok számára, akik egy erőteljes hitélményt akarnak megtapasztalni. Május óta, amióta megszűnt a papok és püspökök számára a zarándoklatok szervezésének tilalma, az ideérkező hívek száma még tovább növekedett. Ahogy a neves vendégeké is. Ezen a nyáron a Krizsevác hegy alatti dombsághoz érkezett Ferenc pápa római helynöke, Angelo De Donatis bíboros, Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke és Giampaolo Crepaldi trieszti püspök. Mindez a kapcsolatok jele, mely Međugorje, az egyetemes Egyház és a Szentszék között fennáll – magyarázza Henryk Hoser, a Ferenc pápa által kinevezett međugorjei plébánia különleges apostoli vizitátora. Miközben nem történt előrelépés Međugorje státuszában, sok előrelépés történt Hoser püspök szolgálata révén a zarándokok fogadásában.
– Hoser püspök atya egyéves tapasztalattal rendelkezik Međugorjéban. Mi változott ebben az időben? Milyen benyomásai vannak?
– Ez a második küldetésem Međugorjéban. Két éve először azért érkeztem, hogy megismerjem a helyzetet és egy éve speciális küldetéssel mint apostoli vizitátor vagyok jelen. Azt mondhatom, hogy látványos változások nincsenek, de Međugorjéban organikus változás történt egyházi és pasztorális területen. A szolgálatom, hogy Međugorjéban kiteljesítsem a pasztorációt és biztosítsam, hogy a zarándokok jó fogadtatásban részesüljenek, nem annyira logisztikai, hanem lelki értelemben. Ez egy nagyon összetett kihívás, mivel az egész világról érkező zarándokok száma nagy, és szükséges, hogy anyanyelvükön kapjanak támogatást. A liturgikus szolgálatok és katekézisek segítését tizenhat szinkron (szimultán) tolmácsoló kabinban végezzük.
– Vannak becsléseik a Međugorjéba látogatók számáról? Mi vonzza ide őket?
– A szám növekedőben van, véleményünk szerint a látogatók száma hárommillió körül jár egy évben; a látogatók legnagyobb része nyárra koncentrálódik, de egész évben jönnek zarándokok. Nehéz elmondani, mi vonzza őket, nem egy kézzel fogható dolog. Az emberek egy valóságos lelki élményt keresnek, melyet az imádságok alkalmával megtalálnak, az Oltáriszentség imádásában, az ige olvasásában és átelmélkedésben, a bűnbánat szentségében, mely különösen is jellegzetes Međugorjéban. A hívek többsége Olaszországból és Lengyelországból érkezik, de helyi látogatók is sokan vannak – a Balkánról, Bosznia-Hercegovinából és Horvátországból. A béke és a csend ezen légköre, az Úrral töltött idő vonzza a zarándokokat, hitük erőteljes tapasztalatait élhetik itt meg, és megtérnek, illetve sokan barátaikkal térnek vissza.
– A Szent Jakab-templom mellett él, ahol a kisebb testvérek (ferencesek) szolgálnak. Kormányzati feladatai is vannak: milyen a plébánia életének a megszervezése és vezetése?
– A plébánia sok személy szolgálata révén működik, mindenek előtt a papok szolgálata által – Međugorjéban 13 ferences pap szolgál, akik a nagy zarándokcsoportok érkezésekor a többi ferences és a Mostar-Duvnó-i egyházmegye papjainak segítségére támaszkodnak. Segítséget nyújtanak azok a papok is, akik elkísérik az egyes zarándokcsoportokat. A fókusz a bűnbocsánat szentségére esik, de lelkigyakorlatos napokat is szerveznek – Međugorje a bűnbánati napjairól is híres, ilyenkor az emberek egy héten keresztül böjtölnek, kenyéren és vízen élnek. Gazdag programokat kínálunk, reggelente különböző nyelveken ünneplünk szentmiséket és katekéziseket tartunk, míg délután rózsafüzért imádkozunk, az esti liturgikus eseményen elmélkedéseket hallgatunk. Hetente három alkalommal szentségimádást tartunk, egy alkalommal kereszt előtti hódolatot végzünk. Emellett följárnak a zarándokok a közeli hegyekre: a Krizsevácra (a Keresztek hegyére), amelynek a csúcsán egy nagy kereszt található, ide keresztutat járva mennek fel a hívek; illetve a Podbrdóra, ahol a Szent Szűz szobra található, erre a hegyre fölfelé menet a rózsafüzér titkait elmélkedhetik át a zarándokok.
– Bosznia-Hercegovina több szempontból egy sokat szenvedett ország, véleménye szerint Međugorje erőforrása az országnak?
– Kétséget kizáróan sokan Međugorjénak köszönhetően ismerik az országot. Egy híres hely ez, mely Szűz Máriának, a béke királynőjének kultusza által pozitívan befolyásolja az emberek, a társadalom életét. A Balkán szörnyű testvérháborúkat élt meg, melyek sok áldozattal jártak és a háború emléke ma is élő, ezáltal a béke támogatása, hirdetése a békés együttélésre tanítja az itt élőket. Az országban különféle nemzetiségű és vallású emberek élnek, három különválasztható csoportot alkotva: muszlimok, ortodoxok és katolikusok; Međugorje a békére és a nemzeti egységre hívja őket.
– Mi jelenleg Međugorje státusza? A Szentszék hivatalosan még nem ismerte el kegyhelyként.
– A státusz az utóbbi években nem változott. A Szentatyától mandátumot kaptam és rendszeres kapcsolatban vagyok a vatikáni Államtitkársággal, amely számára bemutatom a folyamatokat, a helyzetet, a fejlődéseket, stb. Međugorje még nem kapta meg a Mária-kegyhely minősítést, csak a međugorjei plébánia létezik, mely nem nemzeti és nem egyházmegyei kegyhely. Ezt a címet még nem kapta meg Međugorje.
– Az elmúlt időben sokat fejlődött az olasz egyházzal a kapcsolat. Umbriai püspökökkel és az olasz püspöki konferencia vezetőjével, Bassetti bíborossal találkozott Szarajevóban és augusztus 1-jén Međugorjéba érkezett De Donatis bíboros, Róma helynöke. Különleges közeledés jelei ezek?
– Igen, püspökök és bíborosok is elkezdtek jönni ide. Először történt meg, hogy a fiatalok fesztiválját (Mladifest) egy bíboros nyitotta meg, De Donatis bíboros, a Szentatya római helynöke, augusztus 6-án pedig Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke zárta. Nagyon örülünk a püspökök jelenlétének, akik Olaszországból vagy a világ bármely tájáról érkeznek, ez igazolása annak a kapcsolatnak, ami Međugorje és az egyetemes Egyház, illetve a Szentszék között fennáll.
Fordította: Kuzmányi István
Forrás és fotó: Agen-SIR/Catholica.ro
Magyar Kurír
