Elfogy a hó az európai sípályákon
Néhány adat hőmérsékletről, hóvastagságról és a síelési idényről:
- Az Alpok átlaghőmérséklete a globális átlag kétszeresével, 2 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt 120 évben.
- 1960 és 2017 között az átlagos alpesi síszezon 38 nappal lett rövidebb: manapság a havazás 12 nappal később kezdődik és a pályák 26 nappal hamarabb olvadnak le, mint az 1960-as években, amikor a síelés elkezdett tömegsporttá válni.
- A francia Alpokban az átlagos éves hómélység ugyanezen időszakban 64 centiméterrel csökkent, a mélyponton, 2015/2016-ban az átlag ötöde hullott csak.
- A kilátások pedig egyre rosszabbak: egyes előrejelzések szerint 2100-ra gyakorlatilag eltűnik a hó 1200 méter alatt – azaz a nyugat-európai síterepek átlagos magasságán.
- Az Alpok hórétege további 70 százalékkal csökken majd, a század közepére a 4000 Alpok-beli gleccser fele, a végére kétharmada el fog tűnni.
Az enyhe tél átírja a sísport versenynaptárát is. A szervezők és a turizmus sokat bukik ezzel. A műhó csak ideiglenes és költséges megoldás. Jön a beltéri szlalom, nyári sportág lesz a sí? Vagy merre menekülhetnek?
A következő évtizedekben tehát (az egy-egy, a tavalyihoz hasonlóan kiugró hóhozamú évtől eltekintve) egyre nehezebb dolga lesz annak, aki Európában szeretne síelni. Ezt jelzi a síelők számának csökkenése is: 2008 és 2017 között 175-ról 150 millióra csökkent az éves síutazások száma Alpokban, és bár az utóbbi két év jó szezonja kis növekedést hozott a mélypontról, az aranykornak látszólag vége van.
(index.hu)
