Hazánkban átlagosnál nagyobb a felmelegedés
A Kárpát-medencében a világátlagnál is gyorsabb a felmelegedés, aminek a kutatók szerint a mezőgazdaságunkra is súlyos hatása lesz. Most először jelezték előre a gabona várható hozamváltozásait. Nagy a bizonytalanság, de sok jóra ne számítsunk.
Most először készült ilyen szintű konkrét előrejelzés arról, hogy mit fog tenni Magyarországon a klímaváltozás az élelmiszeriparunkban központi szerepet játszó főbb gabonafélékkel, lesz-e mit ennünk néhány évtized múlva. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elemzői azt vizsgálták (PDF), hogy mi lesz az őszi búza és a kukorica terméshozamaival 2100-ig, ha minden így megy tovább, és nem túl szívderítő az eredmény.
A sok bizonytalansági tényező miatt az ilyen előrejelzések persze mindig kockázatosak. A magyar kutatók hat különböző európai klímaszcenáriót használtak fel, figyelembe véve a várható széndioxid-szint emelkedést a légkörben. Már ezek is jelentős eltéréseket mutatnak, egy-egy régióra, így a Kárpát-medencére nézve pedig még nehezebb bejósolni a várható lokális klímaváltozást, nem beszélve a mezőgazdasági hatásokról.
A modellek szerint azonban a klímaváltozás a világátlagnál is jelentősebben érinti Magyarországot, és ez a jövőben is így lesz. 1981 óta 1,6 fokkal emelkedett nálunk az éves átlaghőmérséklet, nyáron ennél is többel, majdnem két fokkal. A modellszámítások többnyire abban is megegyeznek, hogy további erős melegedés és a szárazodás várható Magyarországon, miközben egyre több lesz az extrém időjárási esemény az aszályoktól a villámárvizekig, hőhullámoktól és a szélviharokig.
Az Agrárgazdasági kutatói parcellaszintű terméshozam-adatokból kiindulva becsülték meg a várható hozamokat 2100-ig a két legfontosabb Magyarországon termesztett gabonából, őszi búzából és kukoricából. Kalkulációjuk szerint 2050-re kilenc nappal később lesz a vetés, mint most, a betakarítás ugyanennyivel jön előbbre. Már ez is egyfajta alkalmazkodás a változó klímához, az előrejelzés szerint azonban a búza hozama 2050-re így is 8 százalékkal csökkenni fog, 2100-ra már 21 százalékos visszaeséssel kalkulálnak.
A kukoricával hasonló a helyzet, csak ott már két és fél héttel hamarabb lehetne címerezni, mint most. A kukorica hozamai valószínűleg a búzánál is inkább romlanának: 2050-re 18, 2100-ra 28 százalékkal. A kutatók is hangsúlyozzák, hogy az előrejelzések nagyon bizonytalanok: a különböző klímaszcenáriók a kukorica esetében a 10 százalékos növekedés és a 64 százalékos csökkenés között mozognak.
Azt is megnézték, hogy mi történik, ha még több műtrágyával próbálják fenntartani a magasabb hozamokat. A búzánál az előrejelzés szerint sem ez, sem a több öntözés nem hozna érdemi eredményt. A kukoricánál az öntözés + pótlólagos műtrágya már többet segíthet, ez tenné lehetővé a legoptimistább forgatókönyv szerint akár még a hozamnövelést is, főleg az Alföldön. Más kérdés, hogy ehhez sok öntözővíz kellene (kérdés, hogy abból hogy fogunk állni néhány évtized múlva), és a kutatók ma még azt sem láthatják előre, hogy ha lehetséges is egy intenzívebben öntözéses, a kukorica felé eltolódó növénytermesztés Magyarországon, az gazdaságilag bármennyire is rentábilis lesz-e.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet tanulmánya teljes terjedelmében a honlapjukon olvasható.
(index.hu)
