Bár 2008-ban törvénnyel tiltották be a nők körülmetélését, Egyiptomban évente hárommillió nőt csonkítanak meg. Ar. Ászím Abdel Hámíd Ájád nőgyógyásszal beszélgettünk.
– Ön végzett körülmetélést nőkön. Pontosan mi is ez a gyakorlat?
– Sebészeti úton, altatás alatt eltávolítjuk a klitoriszt és a labia minorát (kisajak). Mivel vénák futnak a nemi szervben, ezeket elkötjük és megakadályozzuk az erős vérzést. A műtét költsége 50 egyiptomi font (1800 forint), rutineljárás, csakúgy, mint az abortusz. Komplikációk ritkán lépnek fel, mivel a körülmények sterilek. Így csináltuk 2008-ig, amikor a szülők megkerestek minket a gyermekeikkel. Ritkán küldtünk el bárkit is. Amióta azonban minden egészségügyi intézetben be van tiltva a körülmetélés, ritkán keresnek fel rendes orvosokat. Igaz, ha meg is keresnek, én csak akkor vagyok hajlandó ilyen műtétet végezni, ha orvosilag indokolt, ha túl nagy a kisajak például. A legtöbbször megpróbálom lebeszélni a szülőket, hogy amputálják a klitoriszt.
– Férfiként nem nagyon tudom elképzelni, hogy minek feleltethető meg ez a beavatkozás. A körülmetélésről az előbőr eltávolítása jut az eszembe, melyet Európában is végeznek, vallási, illetve egészségügyi okokból.
– A két beavatkozás nem összehasonlítható, az elnevezés pedig megtévesztő. Ha pontosan akarunk fogalmazni, akkor ez valóban nemi csonkítás, mivel a legtöbbször a klitoriszból is kivágnak egy darabot, míg a férfiak előbőrében nem koncentrálódnak vitális ideggócok. Ha meg akarjuk feleltetni a női körülmetélést, akkor egy férfi esetében a pénisz teljes-, illetve részleges eltávolításának nevezném.
– Miért végzik mégis a női körülmetélést?
– Itt, Egyiptomban, ahol egyébként a legnagyobb az aránya a körülmetélt nőknek, elsősorban hagyománykövetésből végzik ezt a műveletet. Egy családban, ahol a nagymama, az anya is körülmetélt, nyilván azt tekintik normálisnak, ha a lányuk is körül lesz metélve. A hagyományt szeretik visszavezetni az iszlámra, annak arra a tanítására, hogy egy nő legyen „visszafogott”, ne éljen nemi életet, ne kerüljön szexuális izgalomba a házasság előtt. A szexuális izgalomnak próbálnak gátat vetni ezzel a beavatkozással. Sem a Szunnában, sem a Háditban sem a Koránban nincs említve, hogy körül kellene metélni a nőket. Egyszerűen a hagyomány élt így tovább. Egészen 2008-ig nem tiltotta törvény, hogy orvosok ilyen műtéteket végezzenek, de egy kislány belehalt az altatásba, és olyan országos botrány lett, hogy sajnos, az összes állami kórházban és magánrendelőben betiltották ennek a beavatkozásnak a végzését.
– Sajnos?
– Igen, a törvényi tiltást én határozottan sajnálatosnak tartom, mert csak a statisztikai adatok csökkentek. Azokat pedig az orvosi bejelentések alapján készítik. Maga a hagyomány, a körülmetélt nők száma nem csökkent drasztikusan, egyszerűen kikerült az orvosok kezei közül. Jelenleg borbélyok, javasemberek végzik el a műtétet az ország elmaradott részein, Kairó szegénynegyedeiben. Ollót és borotvát használnak, kétes kenőcsökkel próbálják elállítani a vérzést, gyakran összevarrják a szeméremajkakat is. Onnan érzem, hogy a törvény tiltja, hogy orvosok végezzék a körülmetélést, hogy egyre gyakrabban kerül hozzám olyan nő, akinek a nemi szerve teljesen elfertőződött. Ha egy lánynak szerencséje van, és nem hal bele a vérveszteségbe, akkor is ki van téve a saját testének. Azok a baktériumok fertőzik el a sebét, melyek a vaginájában tenyésznek és normális körülmények között nem okoznak semmilyen problémát. Sokan belehalnak a beavatkozásba, erről sem készül semmilyen statisztika, mivel nem jelentik a halál okát, vagy bakteriális fertőzést írnak. Ezért tartom sajnálatosnak a törvényt: ha mi csinálnánk, legalább biztosan életben maradna a páciens.
– A körülmetélés életkorhoz van kötve? Mitől függ, hogy hány éves korban végzik el?
– A leggyakrabban a pubertás előtt, 11-12 éves korban, az első menstruáció idején. A szülők megegyeznek, hogy elvégzik a körülmetélést lánygyermekükön, de mivel az anyának van tapasztalata, ő mondja meg, hogyan metéljék körül a lányát. A klitorisz kivágása szinte minden esetben megtörténik, a többi tájegységenként változó. Néhány faluban fesztivál keretén belül, több pubertás korú lányon végzik el a dolgot a borbélyok, ünnepként, egyfajta beavatásként értékelik a műtétet. Gyakorlatilag a nyílt utcán, egy sátorban csinálják. Maga is láthat ilyesmit, ha ellátogat Maúáledbe. (Kairó egyik negyede – a szerk.) A lányokat nem altatják, és a család nő tagjai fogják le, hogy ne kapálózzon. Jobb esetben adnak neki antibiotikumot, és a borbély tényleg ért a vénák elkötéséhez.
– Csak a muszlimok vagy a keresztények is gyakorolják a női körülmetélést?
– Többségében a muszlimok, de a keresztények is. Nyilván kisebb a keresztények száma, hiszen ők alapvetően kisebbség az országban. Ha egy tájegységen, faluban, kisvárosban egy közösségen belül hagyománya van a körülmetélésnek, akkor azt vallástól függetlenül mindenki gyakorolja. Ugyanarra az okra hivatkozva: hogy visszafogják a nők nemi vágyát, és ezzel megakadályozzák az erkölcstelen cselekedeteket.
– Nyilván sikeresen.
– Igen. A klitorisz eltávolításával gyakorlatilag kiiktatódik a legfontosabb erogén zóna a női testen. A trauma éveken keresztül elkíséri a nőt, gyakorlatilag egyedül a vaginális orgazmusra lesz képes, ha képes lesz bármilyenfajta orgazmusra egyáltalán. Az izgalmi állapot elérése is problémássá válik a szexuális aktus során. Hiába marad érintetlen a nő vaginája, egyszerűen, ha nem kerül izgalmi állapotba, a szexuális együttlét számára fájdalommal fog járni. Számtalan olyan esetünk is van, hogy férjek fordulnak hozzánk azzal, hogy a feleségénél totális frigiditás alakult ki. Ez nagyban visszavezethető a körülmetélésre. Ez olyan súlyos probléma, hogy tanfolyamokat kellett szerveznünk a férfiak számára, hogy megtanítsuk őket a többi erogén zónára a női testen, hogy valahogyan izgalmi állapotba tudják hozni a nőt.
– Ha ez ekkora trauma egy nő számára, akkor miért viszik el körülmetéltetni a saját gyerekeiket?
– Mert nem ismernek mást. A normális szexualitás, illetve a klitorális orgazmus teljes egészében kimarad az életükből. Amit nem ismernek, nem hiányzik, akármilyen tragikusan is hangozzon ez. Ezért próbálunk meg orvosként hatást gyakorolni azokra, akik megkeresnek minket. Elmagyarázni, hogy önmagában a klitorisz megléte még nem jelenti, hogy a kislány erkölcstelen lesz. Ezért tartom elhibázottnak a törvényi szabályozást. Csakúgy, mint a vallást, ezt a hagyományt sem lehet tiltani. A különbség az orvosok és a javasemberek között azonban az, hogy az utóbbinak esze ágában sincs elmagyarázni, hogy szükségtelen és káros ez a beavatkozás. Ebből él többek között.
– Helyre lehet állítani a klitoriszt, ha elvégezték a műtétet?
– A tudomány jelenlegi állása szerint nem.
A női nemi csonkítás aránya a világon Egyiptomban a legmagasabb, 1997 és 2007 közötti mérések alapján a nők 91 százalékán végezték el ezt a beavatkozást. 2000-től kezdődően az arány az UNICEF és más alapítványok kampányának, valamint a bevezetett törvények hatására esni kezdett, a Sohag Orvostudományi Egyetem nemrég végzett felmérése szerint a megkérdezett szülők 44 százaléka tartja fontosnak a műtét elvégzését.
(mindennapi.blog.hu)
Hozzászólások
A cikk hozzászólásainak RSS-csatornája.