Múzeumból mecsetté alakítják a Hagia Sophiát
A Hagia Sophiát jelenlegi formájában 537-ben szentelték fel, és csaknem ezer évig volt a Konstantinápolyi Patriarchátus székhelye. 1204-ben a IV. keresztes hadjárat idején katolikus nyugati „keresztesek” fosztották ki, majd Konstantinápoly 1453-as elfoglalásával Hódító Mehmed mecsetté alakította át, de csak 120 évvel később alakították át az iszlámra jellemző épületegyüttessé a medreszékkel (iskolákkal), minaretekkel (tornyokkal) és népkonyhákkal.
A Hagia Szophia ekkor vált az iszlám keresztény világ felett aratott győzelmének szimbólumává, de magát az épületet a szultánok mindig tisztelettel kezelték, nevét is megtartották, csak Ayasofyává törökösödött.
Az Oszmán Birodalom bukása után Kemál Atatürk szekularizációs törekvéseinek szellemében (mely során többek között betiltották az arcot eltakaró fátylat, bevezették a latin ábécét) a Hagia Sophiában megtiltották a nyilvános imádságot. A harmincas években kezdődő rekonstrukciós munkálatokat – az épületen a VI. század óta lényegében állandóan dolgoznak – követően pedig 1935-ben múzeummá nyilvánították. Ahogy Atatürk fogalmazott: "Az emberi civilizáció emlékműve kell hogy legyen."
Erdogan isztambuli polgármesterként egyszer már elővette az ötletet, de a kilencvenes években még óriási volt az intézmények ellenállása, Atatürk nyomán ugyanis a Hagia Sophia sajátos, vallások feletti státusza a szekuláris török köztársaság jelképének is számított.
Így aztán Erdogan mostani bejelentése fontos mérföldkő a köztársaság iszlamizációjában (vagy ahogy a sajátos török nemzeti iszlamista modellt nevezni szokás: oszmanizációjában). Az elnök azzal érvelt a tervét illető külföldi kritika ellen, hogy „amikor a jeruzsálemi al-Aksza mecsetet támadták, akkor senki nem emelte fel a szavát a pusztítás ellen”, szóval senki nem mondja meg a törököknek, mit kezdjenek a Hagia Sophiával.
(Hurryet Daily News, index.hu)
