Kicsoda és mit tanít Ferenc pápa? – A pasztorálteológus válaszolt Kolozsváron
Kicsoda Ferenc pápa? Hogyan tanít Ferenc pápa? Mit tanít Ferenc pápa? – ezekre a kérdésekre keresett választ Csiszár Klára pasztorálteológus Kolozsváron március 5-én.
A Szent Mihály-plébánián tartott, a pápalátogatást előkészítő programok sorába illeszkedő előadásban elhangzott: az olasz bevándorlók leszármazottjaként Argentínában született Jorge Mario Bergogliót „a világ végéről” hozták Rómába a bíborosok, hogy Róma püspökévé tegyék.
Csiszár Klára Ferenc pápa személyes életstílusáról, politikához való viszonyáról, egyházreformjáról és ellenlábasairól is szót ejtett. Az előadást kísérő vetített képek között megjelentek karikatúrák is, amelyek egyaránt jól mutatják a szimpatizánsok és a pápa egyenességén megrökönyödők viszonyulását.
Ferenc pápa állapította meg még 2013 áprilisában: „A Szentlélek állandó változásra sarkall bennünket, és mi kényelmesek vagyunk.” Ez a mondat tájainkon is érvényes, ezen változtatni akár nagyböjti jófeltételünk is lehetne – ajánlotta a hallgatóság figyelmébe a pasztorálteológus. – A Szentatya azt is mondta: „Hogy egyértelműen kifejezzem magam: a Szentlélek terhünkre van. Ő mozgat és útra tesz bennünket, arra készteti az Egyházat, hogy tovább lépjen. Mi pedig úgy viselkedünk, mint Péter Urunk színeváltozásakor: »Ó, milyen szép is, ugye, hogy itt együtt lehetünk.« És az egész nem jelent kihívást számunkra. Azt szeretnénk, hogy a Szentlélek lenyugodjon. Meg akarjuk fékezni őt. Ez pedig nem lehetséges. Mert ő Isten, és olyan, mint a szél, amely ott fúj, ahol akar. Ő Isten ereje, aki vigaszt nyújt, és erőt is ad ahhoz, hogy tovább haladjunk. Az előrehaladás az, ami oly megerőltető számunkra. A kényelem sokkal jobban tetszik nekünk.”
Csiszár Klára kiemelte, hogy Ferenc pápa a hagyományos módon, hivatalos dokumentumok útján tanít, ugyanakkor kiválóan használja a mai kommunikáció minden eszközét, leginkább pedig saját példájával igyekszik tanítani, minden fontos kijelentését ugyanis saját életmódjával hitelesíti. Tanítása tartalmi része a gyógyító szóra épül és az Egyházat a sebek gyógyításának szolgálatába irányítja, valamint az összekötő hidak építésére. A pápa elképzelésében és gyakorlatában az Egyház olyan, „ahol a bűnökre sebekként tekintenek; ahol moralizálás helyett gyógyítanak; ahol az ember gyengeségeinek túlhangsúlyozása helyett a szeretet apró sikereire figyelnek; ahol az életet nem elítélik, hanem kísérik; ahol nem kirekesztenek, hanem bevonnak; ahol a keményszívűség helyett irgalmas szívet találni”.
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Serbán Mária
Magyar Kurír
