Marcello Semeraro püspök a Római Kúria reformjáról
November 12-én, a Pápai Lateráni Egyetem tanévnyitóján Marcello Semeraro albanói püspök a Római Kúria reformját tartalmazó, „Praedicate evangelium” kezdetű apostoli konstitúció szövegtervezetéről beszélt, amelyen öt éven át dolgozott a Ferenc pápát segítő bíborosi tanács.
Meghatározó az új konstitúcióban Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításának egyik alapelve, mely szerint a Szentatya olyan missziós elkötelezettségről álmodik, ami képes mindent átalakítani. Ezáltal az egyházi struktúrák a mai világ számára megfelelő evangelizáló csatornákká alakulnak, és nem önmaguk megőrzése vezérli őket. Az evangélium hirdetése és a missziós lelkület fogja meghatározni tehát az egész Egyház tevékenységét – hangsúlyozta Marcello Semeraro albanói püspök, a bíborosi tanács titkára a Pápai Lateráni Egyetem tanévnyitóján.
Az apostoli konstitúció szövegtervezetét várhatóan a kilenctagú bíborosi tanács elé terjesztik konzultációra, így történt II. János Pál Pastor bonus kezdetű konstitúciója esetében is.
Ferenc pápa jelen volt az elmúlt öt évben tartott bíborosi tanácskozásokon, amelyeken rendszeresen felszólalt, ily módon aktívan hozzájárult a konstitúció megalkotásához. A Szentatya megjelölte a reform alapvető jegyeit, melyek a következők: a szubszidiaritás – mely az Egyház tagjainak támogatására szolgál, nem azok leépítésére vagy beolvasztására; a decentralizáció – hogy a Római Kúria ne csupán a pápa szolgálatában álljon, hanem a részegyházakat is segítse, a túlzott központosítás ugyanis bonyolítja az Egyház életét és missziós munkáját, ahelyett hogy segítené – olvassuk az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításban. További kritérium a fokozatosság – lépésenként haladni előre, felülvizsgálva, szükség esetén javítva az addigiakat. Nem bizonytalanságról van szó, hanem megfelelő rugalmasságról, ami a valódi reform előfeltétele. Az sem kizárt, hogy a fokozatosság elve megmarad a dokumentum közzététele után is – fejtette ki Semeraro püspök.
A hagyomány a történelmi hűség és a múlttal való folytonosság alapelve, ezért félrevezető lenne olyan reformra gondolni, amelyik fölborítja az egész kuriális rendszert – tette hozzá. – Fontos továbbá az újítás elve, amelyre példa a Kommunikációs Dikasztérium prefektusának kinevezése: Ferenc pápa jól megfontolt döntés alapján választott egy világi szakembert, Paolo Ruffinit a dikasztérium élére. Az utolsó kritérium az összevonás, melynek lényege a struktúra egyszerűsítése, vagyis a korábbi pápai tanácsok beolvasztása egyes dikasztériumokba.
Hosszú távú munkáról van szó, nem azonnali eredmények hajszolásáról. A folyamat során hűnek kell maradni a lényeghez, megkülönböztetésre van szükség, előrelépésre és akár visszalépésre is: mindezt a Szentlélek biztos vezetésével – hangsúlyozta Marcello Semeraro püspök. – A reform nem egy sokadik szervezetátalakító projekt, sokkal inkább azt jelenti, hogy beoltódunk és gyökeret verünk Krisztusban. A reform kifelé nyitó egyház megteremtésére törekszik, amelyet sokkal inkább missziós felépítés és nyitott, „kilépő” lelkipásztori szemlélet jellemez – fogalmazott a Pápai Lateráni Egyetem tanévnyitóján a bíborosi tanács titkára.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News