A Sargentini jelentés elfogadásának lehetséges gazdasági következményei
Az EP-döntés érdemben kihathat a 2020 utáni következő uniós költségvetésből a támogatások kifizethetőségére és így a magyar gazdaság közép távú növekedési kilátásaira. A Bizottság ugyanis már bejelentette, hogy a következő büdzsé végrehajtásához alapfeltételként a jogállamisági kritériumrendszert is hozzáadják, így tehát a mai jelentés alapján induló vizsgálatra később is "mutogatni" lehet majd akkor, ha a Bizottság a Magyarországon vélt jogállamisági problémákra hivatkozik a 2020 utáni EU-támogatások kifizetésének csökkentésekor, esetleges megtagadásakor.
A mai EP-döntés a most futó 2014-2020-as ciklus pénzkifizetéseit közvetlenül nem érinti, de a kétharmados EP-döntés miatt a Bizottságon még nagyobb a nyomás, hogy a Magyarországi uniós támogatás-felhasználási folyamatokat még szigorúbban vizsgálja, illetve a feltárt problémákat még szigorúbban ítélje meg. Ez így áttételesen kihathat a most a háttérben zajló elszámolási viták rendezésének időigényére. Mindez tehát azzal a veszéllyel is jár, hogy most ősszel nem születik meg minden lényeges vitás kérdésben a megállapodás és így késő ősszel, év végéig nem "özönlik be" annyi uniós támogatás átutalása Brüsszelből, mint amennyit a kormány el szeretne érni egy korábbi kormányhatározat alapján (legalább 3,1 milliárd euró).
Ha pedig ez valóban így lesz, akkor az még nagyobb nyomást helyez az idei évi költségvetési végrehajtásra, hiszen az első nyolchavi deficit 1600 milliárd forint felett rekordra hízott, és az egész adósságfinanszírozási stratégia arra épül, hogy legkésőbb év végéig nagy összegű brüsszeli átutalások történnek meg, hogy a pénzforgalmi deficit visszaessen és így az év végén kimutatott adósságráta is csökkenni tudjon. Az elmaradó/elhúzódó nagy összegű brüsszeli átutalások tehát még magasabb deficitet és adósságrátát okozhatnak, igaz lényeges, hogy közben az unió számára fontos eredményszemlétű deficit továbbra is jóval a GDP 3%-a alatt maradhat.
(portfolio.hu)
