Ferenc pápa: A diktatúrák a rágalmazó kommunikációval kezdődnek
A botrányról szóló hírek vonzzák az embereket, és ezt a rossz szándékú hatalom kihasználja, hogy lerontsa mások hírnevét. Innen már csak egy lépés, hogy ténylegesen elpusztítsa az embert, mint az a zsidókkal történt az elmúlt évszázadban – mondta Ferenc pápa június 18-i reggeli homíliájában.
A mai olvasmány a Királyok könyvéből arról szól, hogy Ácháb király és felesége, Jezabel kivégeztetik az ártatlan Nábótot, és elveszik szőlőjét. Először pénzt kínál Nábótnak a szőlőért a király, de mivel a terület atyái öröksége, Nábót nem adja el. Ekkor Ácháb – aki szeszélyes volt, mint a gyerekek, amikor nem kapják meg, amit akarnak – sírni kezd. Kegyetlen felesége tanácsára hamisan megvádoltatják Nábótot, meggyilkoltatják és elveszik a szőlőjét.
Nábót az örökséghez való hűség vértanúja – állapította meg a Szentatya. – Hű maradt atyái örökségéhez, ami nem pusztán a szőlőt jelentette, hanem a szív öröksége volt.
Története Jézusét példázza, Szent István vértanúét és minden mártírét, akit rágalmazás alapján ítéltek el. Maga a módszer is paradigmaszerű, amit sok ember, államfők vagy kormányok folytatnak. Először egy hazugsággal indul, majd miután tönkretették az adott személyt vagy helyzetet a rágalmazással, megbélyegzik és elítélik. Sok országban ma is ezt a módszert alkalmazzák: megölik a szabad kommunikációt – mutatott rá a pápa. – Gondoljuk végig például: van egy médiatörvény, egy törvény a kommunikációról, amit aztán eltörölnek. A teljes kommunikációt egy cégre bízzák, egy vállalatra, amelyik rágalmaz, valótlant állít, és meggyengíti a demokratikus életet. Aztán jönnek a bírók, hogy elítéljék ezeket a meggyengült intézményeket, a tönkretett személyeket. Elmarasztalják őket, és így halad előre a diktatúra. Minden diktatúra így kezdte: a kommunikáció meghamisításával, hogy aztán egy gátlástalan ember, egy lelkiismeret nélküli kormány kezébe adja a kommunikációt.
A hétköznapi életben is így van ez – folytatta gondolatmenetét Ferenc pápa. – Ha tönkre akarnak tenni egy személyt, a kommunikációval kezdik: kibeszélik, megrágalmazzák, botrányt emlegetnek. A botrányok közlésének óriási vonzereje van, nagyon csábító hatású. A botrányokkal csábítanak. A jó hírek nem vonzzák az embereket: „Igen, milyen szép dolgot is csinált!” És elmúlik. Ha azonban botrányról van szó: „Láttad? Láttad ezt? Láttad azt a másikat, hogy mit csinált? Azt a szituációt? Na nem, ez nem mehet így tovább!” És így növekszik ez a fajta kommunikáció, az az ember, az az intézmény vagy ország pedig romokban végzi. Végül nem az embereket ítélik meg, hanem a személyek vagy intézmények romjait, mert nem tudják megvédeni magukat.
A botrány a kommunikációban sarokba szorít, tönkretesz, amint az Nábóttal történet, aki hű akart lenni ősei örökségéhez, és nem akarta azt elkótyavetyélni. Példaértékű ebből a szempontból Szent István vértanú története is, aki hosszú beszéddel igyekszik védekezni, de vádlói inkább halálra kövezik, mint hogy meghallgassák az igazságot. Ez az emberi kapzsiság drámája – jelentette ki a pápa. – Sok embert tettek tönkre a rosszindulatú kommunikációval. Sok személyt, sok országot pusztítottak el gonosz és rágalmazó diktatúrák. Gondoljunk csak a múlt századi diktatúrákra. Gondoljunk a zsidóüldözésre: ellenük is rágalmazó kommunikációt alkalmaztak, aztán Auschwitzban végezték, mert, ahogy mondták, nem érdemelték meg, hogy éljenek. Ez szörnyű! De ez a szörnyűség ma is megtörténik a társadalmakban, az emberek között, számos országban. Az első lépés a kommunikáció kisajátítása, aztán jön a rombolás, az ítélet és a halál.
Jakab apostol a gonosz kommunikáció pusztító erejéről beszél – emlékeztetett a Szentatya, majd homíliája végén arra buzdított, hogy olvassuk újra a Nábótról szóló részt a Királyok könyvének 21. fejezetében, és gondoljunk arra a sok tönkretett emberre, elpusztított országra, a sok fehér kesztyűs diktatúrára, mely lerombolta az országokat!
Forrás: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
