Cigánymissziós tapasztalat az agglomerációban
Amikor kiragadunk egy régiót az ott élők nyomorúságának elemzésével, akkor tudnunk kell, hogy vannak nyomorúságosabb települések is, mint amik a főváros közelében vannak. Hisz itt a lehetőségek talán nagyobbak mint Borsod megye zsákfaluiban. Annyiban érdekes lehet, hogy a látszólagos lehetőség ellenére a szegénység hogy néz ki és a jövő milyen számukra és számunkra, többségiek számára.
Érden 10-15% roma él és nagyon sok problémájuk van abból, hogy nem fejezik be az általános iskolát. 2017-ben egyházi szerveződés és civil támogatás segítségével létre hoztunk egy tanodát. A tanodában a civil segítők felismerve az igényt azok részéről, akik nem végezték el a 7-8 osztályt és elmúltak 16 évesek, keresték a lehetőséget melyik iskolával lehetne kapcsolatba lépni és a tananyag helybeni elsajátítása után levizsgáztatni a hallgatókat. Aztán kiderült, hogy nem csak 7-8 osztály elvégzésére lenne igény, az 5. osztály alattira is. Ez különösen az Erdélyből Magyarországra települt cigányságra volt jellemző. A segítők kitartó keresésükben a Wesley János Főiskolán Budapesten találtak partnerükre, ahol levizsgáztathatták a hallgatóikat. Ma már ők sem vállalják. Kalyi Jag roma nemzetiségi iskola a 16 év feletti roma és nem roma tanulóknak biztosította, hogy 1 év alatt Érden kihelyezett osztályt működtet a 7-8 osztályt el nem végzettek számára esti tagozaton. A Kalyi Jag Budapesten a Bajza u-i iskolában gimnázium és szakmunkás képzést biztosít.
A roma gyerekek gyakran az általános iskola 6. osztályától elhagyják az iskolát. Igaz, hogy a család vesztesége már ott elkezdődik, mert 50 nap hiányzás után felfüggesztik a családi pótlékot, a veszteség folytatódik azzal, hogy 8 általános elvégzésének hiánya miatt takarítónői állást sem kaphat egy nő. A férfiak még csak kétkezi munkát kaphatnak, de mást nem. Ebbe a kategóriába tartozó fiatalok, de akár idősebbeknek nincs lehetőségük a 8 általános bizonyítvány megszerzésére.
Általában kis közösséggé formálódnak, akik vállalkoznak arra, hogy rendszeresen találkozzanak azokkal a civil segítőkkel, akik felkészítik őket a vizsgára. A fiatalabbaknak lehet egy kis életvezetést is bele szőni a rendszeres találkozásokba. A kapcsolatban azt látjuk, hogy megnyílnak a szeretetnek és az elfogadásnak egy csatornája kiépül.
Szomorú látni a jövőt, ami az oktatásban a lecsúszó rétegekkel történik. Ne higgyük, hogy ez magánügy, vagy ez a cigányság ügye - ez egy mély társadalmi probléma ami a többségiek problémája is. Fontos, hogy mit kezdünk a lecsúszott, iskolázatlan tömeggel, mert már tömegről beszélhetünk.
Székely János püspök atya szavaival élve: ez felér egy Trianonnal.
Az elmúlt harminc évben a cigány népesség 400 ezerről 876 ezerre nőtt. Érden a cigányság az elmúlt 30 évben megkétszereződött. Az érdi lakosság 40 ezerről 75 ezerre nőtt. Megindult az egyes területek gettósodása. Szociális bérlakás egyetlen darab sincs. Az elmúlt 10 évben 90 db-ot adott el önkormányzat, az értékesítésből egyetlen új sem épült és nem is pályáztak. Mire gondoltak vajon, amikor a helyi rendeletben törölték a szociális bérlakás fogalmát?
A cigány családokban a gyermeklétszám 4-6 fő. Ezek a gyerekek felnőttek lettek és már nekik is gyermekeik vannak. A családi támogatás a középosztálynak szól, nem az alkalmi munkából élőknek. Emlékszem arra a családra, ahol még kicsik voltak a gyerekek, iskolások. Az anya elment dolgozni a szociális otthonba. Örömmel újságolta, hogy ez milyen jó, mert naponta munkába mehet és számíthat a jövedelemre. Azóta a gyerekek felnőttek társuk lett és gyerekeik születtek. Lakást nem tudtak venni, sokan lettek nem fértek már el, nem volt kijárat ebből a helyzetből. Lecsúszás, alkohol, drog, bűnözés, börtön, a gyermekeik örökbeadása, nevelő szülőkhöz adás, jövő nélküliség.
Ne gondoljuk, hogy ezért mi nem vagyunk felelősek! Hagyjuk, hogy a politika csinálók elfeledkezzenek a kötelességükről. Ne gondoljuk, hogy ez egyedül az ő bűnük...
Pierre Abbé (1912-2007) Franciaországban kapucinus szerzetesként majd világi papként szolgált, majd az Emmausz közösségben hajléktalanokat fogadott be. A francia Nemzetgyűlés képviselőjeként állt ki a legszegényebbek ügyéért. Az Ő szavait idézve: „Ahhoz, hogy van értelme az életünknek, nem elég, ha lesz mit ennünk, sőt ez csakis halálvágyhoz vezethet, mert az ember így feleslegesnek érzi magát.” Vajon mit tett hazánkban a társadalom, a kormány, hogy a periférián élőket a halálvágy ne kerítse hatalmába? Ez a kérdés az egyháznak is szól.
„Nem hagyhatjuk, hogy a lakosság széles rétegeinek elszegényesedését egy mind gazdagabb kisebbség közömbös tekintetet kísérje. Nem hagyhatjuk, hogy tovább növekedjék a gyűlölet a rasszizmus a másoktól való félelem.” Ezeket Pierre Abbé 2007-ben írta le. Mit írna most, ha élne, Magyarországról?
Nem mondhatunk le a szegényekről, nem lehetünk burokban, kirekesztve amit nem szívesen látunk. Ferenc pápa példaképünk: akkor van mosoly az arcán amikor a szegények között van. Szeretettel hozhatunk életet egy szeretetlen világba.
Tarnóczi Mária
