Főmenü
Misszió
Rólunk
Ki olvas minket?
Oldalainkat 288 vendég és 0 tag böngészi
Evangélikus Nagytáborban jártunk
Meghívtak minket - elsősorban Balog Elemért, én meg mentem vele a gitárral - Soltvadkertre, az Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozóra, hogy beszéljünk, beszélgessünk a cigánymisszióról. Elindultunk szombat délben (június 19.), de a "keresztény GPS" nem működött, simán eltévedtünk. Közben az is kiderült, hogy ez egy vízparti kemping-tábor - gondoltam, lesz-e egyáltalán valaki, aki ebben a hőségben a vízpart helyett minket választ? Többszörösen is meglepődtem.
Meglepődtem magán a táboron. Rengeteg fiatal (állítólag több, mint kétezren jönnek össze a kétévenként megrendezett táborra), én a hosszú nadrágban és rövid ujjú ingben csak egy öreg és túlöltözött férfi voltam a sok fürdőruhás között. több, mint húsz sátor a legkülönfélébb keresztény programoknak, pörgősen, senki nem unatkozhat. De abból is látszott, hogy nem egy bezárkóz társaság, hogy világi produkciókat is meghívtak - a műsorfüzet 144 oldal(!), a végén a gitáros énekek kottáival.
Aztán meglepődtem azon is, hogy a hőség és a vízpart dacára a mi kis sátrunk is megtelt érdeklődőkkel. Másfél órás "műsort" csináltunk, először közösen énekeltünk egy kicsit (hogy ők is, mi is feloldódjunk, ehhez vittem a gitárt, ott adtak erősítést és hangosítást), aztán Elemér olvasott fel a verseiből és novelláiból. Utána megint egy kis közös éneklés következett, majd én beszéltem a cigány missziós tapasztalatainkról. (Elsősorban kis történeteket mondtam, hogy érdekes legyen...) Végül még Elemér beszélt egy kicsit, majd jöhettek a kérdések - hála Istennek volt azokból is.
Érdeklődő, komoly fiatalokkal és fiatal felnőttekkel találkoztunk, többségükben magyarokkal, de volt köztük magyar cigány is. (Még egy roma hivatásos katona is, az alkalom után még beszélgethettem vele, nagyon érdekes volt... hát, ő sincs könnyű helyzetben. A katona társai befogadták, hanem otthon...)
Jó volt ott lennünk, hazafelé pedig már nem tévedtünk el... de egy program füzetet elhoztam, mutogatni, hátha!
Sipos Gyula