Csodálatos tanúságtétel az ima erejéről
Kategória: Tanúságtételek, beszámolók
Megjelent: 2010. november 11. csütörtök
Egy hónappal ezelőtt, amikor épp Medjugorjéba utaztam, sms-t kaptam egy nagyon közeli barátnőmtől: "Rosszindulatú daganatot találtak a petefészkemben, a méhemben. Lehet, hogy mindent ki kell operálni. Nagyon félek! Kérlek, imádkozz értem!"
Egészen elképedtem, 32 éves, életerős lány. A szívem elszorult miatta, de éreztem, hogy nem véletlenül kapom épp akkor a hírt; szinte Medjugorje határainál. A zarándoklat ideje alatt erősen imádkoztam érte, bár akkor még nem tudtam egészen szívből.
Az én életemben nagyon sok most a változás: felmondtam a munkahelyemen (hosszú tudakodás után, végre engedni tudtam az Úr hívó szavának), s a zarándoklat után emiatt jelentkeztem sokadik Szent Ignác-i lelkigyakorlatomra, Dobogókőre is. A lelkigyakorlat első napján érkezett egy újabb sms: "Áttétek is vannak a hugyhólyagon, és a beleken. Holnap operálnak. Félek. Kérlek, imádkozz."
Imádkozni kezdtem. Felmentem a kápolnába, és egyhuzamban elmondtam mind a négy rózsafüzért. Végig éreztem, tudtam, hogy Jézus ott van velem.
A lelkigyakorlat minden napjára vállaltam magamban, hogy elmondok érte három rózsafüzért.
Közben, ahogy zajlott az én lelki "kiképzésem", vezetésem, gyógyításom is, kiderült, hogy nem bíztam eléggé az Atya Istenben. Az is kiderült, hogy nem merek kérni, hogy nem tudtam, hogy jogom van a vágyaimhoz, jogom van az életemhez, és jogom van kérni az Úrtól. Ő csodálatos módon átszakította ennek a blokkoltságnak a zsilipeit, és az ima áradni kezdett bennem. Ömleni kezdtek belőlem a vágyaim, amik addig rejtve voltak előttem, és csodálatosan folyt belőlem az imádság, a dicsőítés, a hálaadás.
Ebben a lelkületben imádkoztam a barátnőmért is:
"Uram, Te az Élet Istene vagy! Add, hogy éljen! Add, hogy egészséges legyen! Neked ez semmi! Gyógyítsd meg, tégy csodát! Ahogy meggyógyítottad a 12 éve vérfolyásos asszonyt, ahogy fölegyenesítetted a 18 éve görnyedt asszonyt, ahogy meggyógyítottad a bénát, a vakot... annyi mindenkit! Hiszem, Uram, hogy Te most is megteszed ezt! Könyörgöm, tégy csodát! Gyógyítsd meg, de ne csak a testét, hanem a lelkét, az életét is! Add, hogy ne kelljen megműteni sem!"
Ezt csináltam minden nap, amikor csak lehetett. Sőt, sok barátomnak írtam én is, hogy imádkozzanak. Elindult az imahadjárat.
A harmadik nap után mintha az Úr megkérdezte volna: "Mért ilyen fontos neked, hogy meggyógyuljon?"
Én ezt válaszoltam: "Mert azt akarom, hogy éljen! Olyan erős ember, olyan sok tűz van benne! Olyan sok mindenkit tudna Feléd vezetni! Uram, kérlek, add, hogy csodás gyógyulása láttán térdre essen az egész környezete, térjenek meg, és higgyenek Tebenned!
És azért is szeretném, hogy lássam, mekkora ereje van az imának."
A lelkigyakorlat vasárnapig tartott, de én pénteken éreztem, hogy nem kell tovább imádkoznom érte. Mintha azt mondta volna az Úr, hogy most már figyeljek egészen a kettőnk dolgára - a lelkigyakorlatomra. Így is tettem.
Mikor haza értem, néhány nap múlva kaptam egy újabb sms-t: "Meggyógyultam, nem kell műtét, a daganatok eltűntek. Majd elmesélem!"
Én voltam az, akinek azonnal térdre kellett esnie. Tudtam, hogy az Úr volt az! Megtette, csodát tett! Meggyógyította.
Az orvosok természetesen nem értenek semmit.
Én pedig köszönöm a Mindenható Istennek, hogy szüntelenül újjáteremt mindent! Hálát adok, hogy Ő a halálba is új életet visz!
Hatalmas ereje van az imának. A legnagyobb!
Így nyernek értelmet Jézus szavai: "Ha csak akkora hitetek volna, mint a mustármag..." "Menj békével, a hited meggyógyított!" Ámen.
(T. testvérünk, Budapestről)
