Evangelizáció a cigánysoron
Az elmúlt hetek egyikén Érden a ófalui cigánysoron Dr. Székely János püspök atyával meglátogattuk a cigányokat. Már második alkalommal hívtuk meg püspök atyát Érdre.
A cigánysoron lakó cigányok sorsa nagyon nehéz, nincs munkájuk, a gyerekeik a rendszerváltozás óta születtek és a szüleiket nem látták rendszeresen munkába menni. A család megélhetése alkalmi munkából lomtalanítások begy?jtéséb?l áll.
A fiatalok szeretnének jól élni mint mások,de az ehhez vezet? utat – tanulás, munka - nem mutatta meg nekik senki. A szül?k ma már nehezen viselik kezelhetetlen gyermekeik viselkedését és függ?ségük ilyen-olyan formáját. (Már húsz éve ismerem ezeket a cigány embereket abból az id?b?l amikor szociális munkás voltam, de nem sokat változott az életük- mondhatni még reménytelenebbnek látom ?ket.)
Arra gondoltak, hogy Istenhez kellene fordulni - jó lenne, ha közösséget alkothatnának és lenne pásztoruk aki eligazgatja életük kusza dolgait. Különösen a gyerekeik élete – kábítószer, betörések, munkanélküliség –, átláthatatlan és kezelhetetlen, ez aggodalommal tölti el ?ket.
Jött velünk egy másik közösségb?l gitározni buzdítani egy fiatal testvérünk aki szemmel láthatóan próbálta a hangot megtalálni vendéglátóinkkal – én belátom ez nem könny? – talán meg is találta, de belül sok kérdés fogalmazódott meg benne. Nehéz megérteni azt, hogy ezek az emberek amilyen szinten élnek, miért nem küzdenek a többért, a jobbért , miért választják a görbe utat az egyenes helyett. Nem érthetjük, de egy dolog biztos: Jézus értük is meghalt és ezután nem lehet több kérdést feltenni.
A helyi plébános atyával és püspök atyával az egyik családhoz ellátogattunk, ?k összehívták az utca otthon lév? lakóit. A ház nem nagy, de hoztak a szomszédból székeket és mindenkinek volt helye.
Püspök atya gitározott, megénekeltette ?ket – voltak közöttük fiatalok és id?sebbek is - nagyon lelkesek voltak.
Arra a kérdésre, hogy vannak , nagyon keser?en válaszoltak. Nincs munka, az udvaron szelektálásra összehordott lomok miatt állandóan zaklatják, a gyerekeikkel probléma van az iskolában – magántanulókká teszik ?ket -, az asszonyok bele vannak fáradva a napi gondokba.
A cigányok nagyon eredeti módon fogalmaztak hitükr?l, életükr?l. Hitük - gyermekük halálával vagy más tragikus esemény miatt - elveszett, az akkori plébános a templomba nem akarta ?ket beengedni ?ket, a település lakosságával nincsenek jó viszonyban.
Az evangelizáció szükségessége nem kérdés - Püspök atya az Isten szeretetét nagyon természetes módon az életükbe ágyazva próbálta nekik átadni. Volt ebben a tanításban atyai irányítás, szeretet és nyitottság aziránt az élet iránt amiben élnek és amib?l nem sokan kérnének.
Azt az igényüket fogalmazták meg, hogy kéthetenként mindig más család vállalja az utca lakóinak befogadását és a jelenlegi plébános atyával - Zoltán atyával -, szeretnének imádkozni, zenélni, beszélgetni.
A cigánymisszióra éget?en nagy szükség van, megtérésre hívjuk ?ket – ez az els? és legfontosabb - lehet építeni a cigányság vallásosságának igényére, de nem elhanyagolható az életfeltételek segítése: munkát, tanulást, lakhatást is javítani kell. Tiszteletben kell tartani az etnikai és kulturális környezetet, amihez ragaszkodnak. Én ebben próbálok nekik segíteni, de a cigánysággal szembeni ellenállást nehéz legy?znöm.
A cigányságnak rá kell találni a saját identitására és akkor lehet integrációról beszélni.
Az integráció nem azt jelenti, hogy egyformák vagyunk, hanem sokszín?ek.
Elviseljük a másságból fakadó életvitelt - persze nem más rovására élni - hanem mindenki alakítsa ki a maga igényességével a környezetét életvitelét.
Tudom, hogy az ember szorgalma, igyekezete meghatározhatja az élet min?ségét.
Be kell látnunk a cigányok örömének küszöbe jóval alacsonyabb mint a többségieké -bennünket ez nem kellene, hogy zavarjon, de a cigányságnak is tiszteletben kell tartani a többség igényét, törekvését.
Egy kés? délutánon meglátogatott egy cigány fiatalember a lakásomon és azt mondta: milyen jó magának ebben a csendes környezetben - ezért tud cigányokkal foglalkozni mert van hol pihennie. A cigányok hangosak, zajosak.
Ez nagyon találó volt. Valóban, a segít?nek kell a nyugalom is. Akinek több van nyugalomban, anyagi javakban, szeretetben, annak adni kell oda, ahol erre szükség van. Próbáljuk meg szeretni azokat akiket nehéz, Jézus szemében mi is utálatos b?nös emberek vagyunk, de ? nem a b?neinkért szeret, hanem önmagunkért.
Próbáljuk meg elvonatkoztatni a b?nt a b?nöst?l - lehet, hogy így megváltozik bennünk a másik emberr?l való gondolkodásunk – a rosszat csak jóval lehet legy?zni.
Tarnóczi Mária
