"...nagyot dobbant a szívem..."
"Kedves Testvérek!
Ami a találkozót illeti, szép,tartalmas nap volt. Minden elismerés a szervezőké. Habár késve érkeztünk, de a sokszínű program mindenért kárpótolt. Eberlein Éva tanulságos előadása, Gyula fiának, Péternek a tanúságtételében az őszinteség, nyíltság, ahogy a lelki vívódásairól beszélt. Nem mindenki képes rá, de neki megadatott. Hála Istennek érte. A családfa-gyógyító szentmise alatt, amit Zsadányi József atya mutatott be az volt az érzésem, mintha ezer szálat vágtak volna le rólam a bűn szálait, és ezután szabadon szárnyalhatok.
Hála Legyen Istennek!
Tanúságot szeretnék tenni arról, hogy a törökbálinti Szeretet Földje Találkozón hogy világosított meg az Úr Jézus.
A családfagyógyító szentmisén Gyula a szentáldozás utáni csendben felsorolta (ismeret szava), hogy milyen gyógyulások, szabadulások stb. történtek a templomban jelen lévő testvérek körében. Amikor azt mondta, hogy valaki a testvérek közül a dicsőítés karizmáját kapta, nagyot dobbant a szívem, és tudtam, hogy ez jel, és én vagyok, akinek ez szól. Mikor hazafele tartottunk Zalaegerszegre, útitársam ugyanezt mondta, hogy mikor a dicsőítés karizma elhangzott, ő egyből rám gondolt. Úgyhogy megkaptam a megerősítést is.
Hála legyen az Úrnak, mert jó, Irgalma örökre megmarad. Alleluja!
Ahogy Gyula mondta, hát „Kalandra fel!”
Úgy legyen. Ámen.
Üdvözlettel: L.né Baki Melinda"
