"...valami történt, nem fáj, ami fájt..."
2018. december 15-én, szombaton 16-19 óráig tartott a Szeretet földje lelkinap az újpesti Szent József templomban. A program Rózsafüzér imádsággal kezdődött, ezt követte Gyula előadása, majd gyógyító Szentmisével folytatódott, melyet Molnár István atya, a helyi plébános mutatott be. Végezetül a programok lezárásaként egy rövid közbenjáró ima is belefért a jelenlévők idejébe.
Elérkezett a szombat, vele együtt az első hóesés, mely fehérré tette a várost és izgalmassá a templomhoz jutást.
Lakótelep, Spar, gyárkémény füstje, kis házak - hol gazdagabb, máshol szegényebb kivitelben - ez fogadja a templomhoz igyekvőt.
Elkezdődött a rózsafüzér, személy szerint az én egyik kedvenc imám, ami Máriához, az Égi Édesanyánkhoz köt, és mindig emlékeztet, hogy Medjugorjeban mennyien imádkozták úton, útfélén.
Következett Gyula előadása: amit mindig tudtunk, de mégis most jöttünk rá, hogy tényleg így van, Jézus mindig ott van köztünk, csak lehet, hogy először nem vesszük észre, mint ahogy az emmauszi tanítványok sem.
Én telve reménnyel mentem, hogy a betegségem elmúlik, még ha nem is egyből, de valamikor… ezt Gyula is mondta, hogy nem biztos, hogy azonnal történik a gyógyulás.
A Szentmisén orgonálva szinte szárnyaltam, éreztem Isten jelenlétét.
A rövid közbenjáró imán is - meglepően -, mindenki ott maradt. Később hallottuk idős nénik beszámolóját, hogy érezték, ez nekik szólt.
Végül mindenki hazament, lassan közeledett a karácsony, újév, és már a napot sem tudom megmondani, de valamikor valami történt, nem fáj, ami fájt.
Dicsőség Istennek! Köszönjük a gyógyulást, a lelki feltöltődést!
Köszönjük Gyulának ezt a napot, illetve István atyának, akinek a támogatása nélkül ez nem valósulhatott volna meg!
Imával és hálával: Lauró Krisztina
